Felkerült az i-re a pont. A Fővárosi Ítélőtábla megfellebbezhetetlen határozatában elrendelte, hogy az elsőrendű felperes 15 napon belül adja a főváros birtokába a CET épületét. A határidő július végén jár le – tudatta közleményében a budapesti önkormányzat. Az ítélet még június közepén született, de csak a kézbesítés után vált végrehajthatóvá. Az ítélőtábla igencsak igyekezett, hiszen a szokásos két hónap helyett még a nyári ítélkezési szünet előtt megküldte a határozatot. De talán még mindig korai az öröm. Az elsőrendű felperes, a Porto Investment Hungary kft. soha nem volt birtokon belül, mivel még nem történt meg a műszaki átadás. Így a Porto aligha tudja július végére kiüríteni a Közraktár utcai épületegyüttest.

A CET kivitelezőjének pedig eszébe sincs csomagolni. A generálkivitelező ugyanis mindaddig nem kívánja elhagyni az épületet, amíg járandóságát meg nem kapja. A WHB konzorcium a mindhárom fél – önkormányzat, beruházó, kivitelező – által aláírt elszámolási megállapodás végrehajtását kéri. A közgyűlés azonban az ítéletre hivatkozva már nem is tárgyalta a több hónapos alkudozás nyomán született előterjesztést. A főváros szerint az alvállalkozók kifizetése nem a főváros feladata, hanem a generálkivitelezőé, akinek pedig a beruházóval kell dűlőre jutnia. Ennek ellenére új egyeztetést ígért. A konzorcium szerint ezen már túl vannak.

A 30 ezer négyzetméteres multifunkcionális központot eredetileg 2010 augusztusában nyitották volna meg. Az épületet 2010 végén készre jelentette a generálkivitelező WHB Építő Kft., csakhogy a Porto időközben szerződést bontott a fővárosi önkormányzattal, amely különféle hiányosságokra hivatkozva azóta se vette át. A WHB viszont addig nem hajlandó levonulni a területről, amíg nem kapja meg a munkája csaknem egymilliárd forintos ellenértékét. A helyzetet bonyolítja, hogy a két fél nincs jogviszonyban egymással. A főváros és a generálkivitelező külön-külön szerződött a Portóval.

A vita gyökerei a választások előttre nyúlnak vissza. A Fidesz már ellenzékben is élesen bírálta a konstrukciót, mivel minden kockázatot a főváros visel, miközben a magánbefektető többszörös áron valósítja meg a beruházást. A 8,5 milliárdból felhúzott épületért a főváros – 25 év alatt 31 milliárdot fizetne ki. A főváros mindenesetre egyetlen fillért se költött eddig az épületre. Annak idején éppen azért döntöttek a PPP mellett, mert nem volt pénz az építkezésre. A Portónak se sok. A beruházási költségek 90 százalékát hitelből teremtette elő. A bank pedig biztosítékot kért. A 2008 januárjában kötött különmegállapodásban a felek – a hitelező MKB, a Porto és a főváros – rögzítették, hogy a szolgáltatási szerződés felmondása esetén az önkormányzat köteles megfizetni a fennálló adósságot. A 8,5 milliárdos tőketartozásra vonatkozó kötelezvény 25 évre szól. Erre hivatkozva indított pert a bank. De ez egy másik eljárás.

Jelen ítélet a beruházó és a kivitelező közös keresete nyomán indult perben született, amelyben a Porto és a WHB azt próbálta bizonyítani, hogy a főváros jogtalanul hívta le a négymillió eurós bankgaranciát. Vesztettek. A Fővárosi Ítélőtábla szerint az önkormányzat jogszerűen hívta le a pénzt és nem köteles visszafizetni. Ráadásul a kivitelezőnek át kell adnia az épületet, mivel jogtalanul birtokolja.

– Az ítélet végrehajtandó részében egyetlen WHB-ra vonatkozó rendelkezés sem szerepel, az indoklás pedig ebben a tekintetben irreleváns. Az ítélőtábla ezzel paradox helyzetet teremtett. A Porto sohasem került birtokba, így át sem adhatja – magyarázza Dr. Mürkl Máté, a kivitelezőket képviselő Rákosfalvy Ügyvédi Iroda munkatársa.

Ha az ítéletnek nem csak az első sorát olvasta volna el, akkor kiderült volna számára, hogy az ingatlan kiürítésének kötelezettsége valamennyi felperesre, így a kivitelezőre is érvényes – reagált Bagdy Gábor főpolgármester-helyettes, aki egyúttal azt is kijelentette, hogy a város ugyan elszámolna a kivitelezőkkel, de az önkormányzat a beruházóval áll jogviszonyban. Így csak tőlük fogadhatnak el számlát, ahogy a kivitelezőnek is csak vele szemben lehet követelése.

A főváros úgy véli: a cégek szembeszegülnek a jogerős ítélettel, tetemes károkat okoznak a közvagyonban és akadályozzák a CET megnyitását. Az önkormányzat akár bírósági végrehajtás útján is birtokba veszi az épületet.

A kivitelező cégek válaszul tegnap hatalmas magyar és angol nyelvű táblákat állítottak fel az épület körül, így híva fel a fővárosiak és a turisták figyelmét arra: miért áll még mindig üresen a szemet gyönyörködtető épület.