Szülőtartás: melléfogott a jogalkotó?
Nem biztos, hogy a jogalkotó szerencsés kézzel nyúlt a Ptk.-hoz – állítja Magyar Gábor ügyvéd. Annak ellenére vélekedik így, hogy az ügyfelei között van olyan idősotthon, amely fut a pénze után, mert a hozzátartozók nem fizetik az ellátott nyugdíja és a gondozási díj közötti különbséget. Mégis azt állítja, hogy ez a szabályozás visszaélésekre ad lehetőséget, mert szinte bárki előállhat akár jogtalan igénnyel is.
Egy ápolási otthon lakója és gondozója. Perre mennek Földi Imre / Népszabadság |
Magyar álláspontja: a szociális igazgatásról és ellátásokról szóló törvénybe kellett volna belefoglalni, hogy kinek kell fizetnie. Ez szerinte megoldást jelentett volna arra, hogy a szociális intézmények behajtsák jogos követeléseiket. Például egy hódmezővásárhelyi idősotthon három esztendeje kezdeményezett pert a szülőtartás érdekében, mert az ott gondozott asszony nyugdíja már nem fedezte a térítési díjat. A bíróság viszont kimondta, hogy a peres felek – tehát az otthont fenntartó kistérségi társulás és a gondozott gyermekei – között nincs semmiféle olyan jogviszony, amelynek alapján fizetési kötelezettséget állapíthatnának meg.
Az efféle esetekre az ügyvéd szerint a szociális törvény korrekciója a helyes válasz, mert maga sem vitatja, hogy a gyermekek egy része nem tesz eleget a tartási kötelezettségének. A Ptk. most elfogadott módosítása azonban visszaélésekre ad lehetőséget, és az előterjesztő valószínűleg nem gondolta át, hogy ennek milyen következményei lehetnek – véli Magyar Gábor. Vagyis: „túltolták” a dolgot, mert mostantól bárki előállhat követelésekkel akkor is, ha csupán a szomszédságában élő idős embernek segített.
Számtalan hivatkozási alap lehet az ügyvéd szerint – mert akár a bevásárlás, a főzés, a takarítás is forintosítható –, és perek sora indulhat, ha valaki ebből pénzt akar látni. Ráadásul találkozott olyan esetekkel, amikor idegenek – esetleg szerelmet színlelve – kisemmizik az idős embert, és még a lakásukat is megszerzik. Az új szabályozás alapján az örökségüktől megfosztott gyermekekkel szemben pedig eljárást is kezdeményezhetnek arra hivatkozással – mondta Magyar Gábor –, hogy a szülőről gondoskodniuk kell. Ezért úgy gondolja, a jogalkotó alaposan melléfogott.