Az egészségügyi szervezetek vezetői a szerdai, rendkívüli ülésük utáni sajtótájékoztatójukon állásfoglalást tettek közzé, ebben jogszerűtlennek és végrehajthatatlannak nevezték a szaktárca által megküldött finanszírozási rendelettervezetet, amely megváltoztatná a finanszírozási rendet, továbbá csökkentené a fekvő- és a járóbetegeket fogadó intézmények forrásait. Varga Ferenc, a Magyar Kórházszövetség elnöke azt hangoztatta: nem a finanszírozási rend megváltoztatására van szükség, hanem elegendő forrásra, hogy ki tudják fizetni a béreket, a közüzemi és a beszállítói számlákat.

A vezetők arra figyelmeztettek, hogy a források a csökkentéssel már a bérek kifizetésére sem elegendőek, és ha nem adnak az ágazatnak több pénzt, akkor mintegy 10 ezer egészségügyi dolgozó veszítheti el állását, jó részük pedig éppen a kórházakban nélkülözhetetlen ápoló. Utaltak arra, hogy míg az év első kilenc hónapjában átlagosan havi 44,1 milliárd forintot kaptak a teljesítményfinanszírozásban, addig ez az összeg havi 33,6 milliárd forintra csökken az év utolsó három hónapjára.

Az egészségügyi miniszterhez is elküldött állásfoglalás aláírói a működőképesség feltételének tartják a 13,5 milliárd forintos zárolás azonnali feloldását, és további 12 milliárd forintnyi többletjuttatás biztosítását. Azért tartják jogszerűtlennek a rendelettervezetet, mert az egyoldalúan módosítja a kétoldalú finanszírozási szerződést és visszamenőleges hatállyal vezet be egy új finanszírozási technikát.

Az egészségügyi érdekképviseletek figyelemfelhívó és tiltakozó akciósorozattal is készülnek, ha kéréseiket a kormányzat nem teljesíti. Eszerint előbb zöld zászlókkal, szalagokkal demonstrálnának, tájékoztató transzparenseket állítanának fel az intézményekben, később nem írnák alá az új finanszírozási szerződést. Ha ekkor se érnek el eredményt, éhségsztrájkba kezdenek, majd végső esetben korlátoznák egészségügyi szolgáltatásaikat. Ez utóbbira vonatkozóan azonban jelezték: a sürgősségi ellátás nem sérülne, ám a várólisták hossza tovább növekedne.

Arra is rámutattak, hogy az egészségügyi intézmények egy része a forráshiány miatt már ma is kénytelen korlátozni a szolgáltatásait. Közölték, hogy a nyilatkozatot a betegek ellátásának biztonságáért, az egészségügyi munkahelyek, valamint az egészségipar stabilitásának a megőrzése érdekében fogalmazták meg, tehát nem béremelésért vagy a működtetésen túli forrásokért küzdenek.

Egri kórház - Ügyvezető: csökkentik a béreket

Csökkentik a béreket és bővítik a fizetős szolgáltatások körét az egri kórházban - mondta a heol.hu megyei hírportálnak Banyó Tamás, az önkormányzati tulajdonú Heves Megyei Önkormányzat Kórháza Egészségügyi Szolgáltató Nonprofit Kiemelkedően Közhasznú Kft. ügyvezető igazgatója. A válságterv keretében az alkalmazottak esetében 10 százalékkal, a szerződéssel dolgozóknál 15 százalékkal csökkentik a juttatásokat. A többi között ez azért szükséges, mert az intézmény működési költségein belül a bérköltség eléri a 70 százalékot, miközben más hasonló intézmények esetében ez az arány 60 százalékos és még azt is veszélyesnek tartják.

Az ügyvezető elmondta, a feszített gazdálkodás nem egyedi egri jelenség, az anyagi gondok a teljes magyar egészségügyet sújtják és a szűkös állami finanszírozásból adódnak. A megyegyűlés által létrehozott társaság augusztus 1-jén vette át az intézmény működtetését a csőd közeli helyzetbe jutott HospInvest Zrt.-től. Ezzel kapcsolatban az ügyvezető elmondta: a rendelkezésre álló rövid idő ellenére zavartalan volt az átmenet. Hozzátette, a kórház a hatályos működési engedélyek és finanszírozási szerződés birtokában látja el feladatát.