Jáger István, a sztrájkbizottság alelnöke hétfőn nyilatkozva elmondta: nyáron kezdődtek meg a tárgyalások a Budapesti Közlekedési Központnál (BKK) a kollektív szerződésről (KSZ), de ezek még nem zárultak le, november elsejétől viszont hatályát veszti az átmeneti foglalkoztatási megállapodás. Ennek értelmében a munka törvénykönyve szerinti foglalkoztatás lép életbe, ami az alelnök szerint sem a BKK-nak, sem a munkavállalóknak nem kedvező.

A sztrájkbizottság megalakításával a szakszervezetek célja, hogy felhívják a munkáltató figyelmét minderre, és hogy minél előbb lezáruljanak a tárgyalások. A sztrájk nem cél, de akár erre is sor kerülhet, legkorábban november második felében – fogalmazott Jáger István. Hozzátette, hogy ebben mintegy 1100 ember lenne érintett, ők főleg a végrehajtói területen dolgoznak: pénztárosok, jegyárusok, ellenőrök, forgalomirányítók.

A sztrájkbizottságnak meg kell várnia a munkáltató reagálását a bejelentésre, ezt követően munkaügyi vita kezdődik, egy esetleges sztrájknál pedig – a BKV-tól eltérően – nem kell megállapodni a még elégséges szolgáltatásról, mert a BKK nem közszolgáltató cég – fejtette ki Jáger István. 

A BKK elkötelezett a megállapodás és a kollektív szerződés megkötése mellett, és az átmeneti szerződés lejárta után is biztosítja az abban szereplő juttatásokat – reagáltak a bejelentésre. A központ közleményében hangsúlyozta: az elmúlt hetekben is intenzív tárgyalások folytak, a menedzsment pedig elfogadhatatlannak tartja, hogy a dolgozók keresete csökkenjen.

Ezért a BKK úgy döntött, hogy az átmeneti megállapodásban szereplő juttatásokat akkor is megkapják a dolgozók, ha az november 1-jén hatályát veszti, és a munka törvénykönyve szerinti foglalkoztatás lép életbe. Emiatt a BKK szerint szükségtelen sztrájkot tartani, mert a juttatások nincsenek veszélyben, a központnak pedig szándékában áll a szerződés megkötése.