Szövegkönyv: Bajnai beszéde a parlamentben
Tisztelt Elnök Úr, Házelnök Úr, Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak, Tisztelt Vendégek!
Köszönöm a szót, nem fogom sokáig magamnál tartani, természetes dolog, hogy az ország érdeklődése most már azok felé fordul, akikre a cselekvés joga átszáll. Az én tisztem most legelsősorban is az, hogy az általam vezetett kormány megbízatásának végét bejelentsem, mától ügyvezető kormánnyá alakul kormányom és az alkotmányban megfogalmazott korlátok között folytatja munkáját. Az átadás-átvétel folyamatát pedig legjobb tudomásom szerint fogom segíteni.
Tisztelt Ház, Tisztelt Kormánypárti és Ellenzéki Képviselők!
A válságkezelő kormány nevében már volt módom elbúcsúzni a parlamenttől, az előző parlamenttől. Azóta két választás volt Magyarországon, az elsőn egyértelműen kiderült, hogy a Fidesz-KDNP váltja a kormányrúdnál a Magyar Szocialista Pártot, a másodikon pedig kiderült az is, hogy több mint kétharmados parlamenti többség birtokában teszi mindezt. Bármilyen sok vita és elégedetlenség övezi a rendszerváltás eredményeit időnként, abban soha nem volt nézeteltérés e két évtizedben, hogy a demokratikus, szabadon választott hatalom jobb bármilyen másnál. Csatlakozom tehát köztársasági elnök úr gondolatához, legyünk büszkék erre, ettől ünnep minden szabadon választott Országgyűlés alakuló ülése a demokrácia ünnepe.
Gratulálok és sok sikert, felelősségteljes munkát kívánok az új parlament minden képviselőjének, az új kormány vezetőjének és tagjainak.
Tisztelt Ház!
A demokrácia ünnepe hát a mai nap. Az ünnepeknek általában megadjuk a tiszteletet. Ünneplőt öltünk, ha tiszteljük annak hagyományait és jelenét. Itt és most, a talán legfontosabbról, a demokrácia tiszteletéről van szó. Aki ma ünneplőt öltött, a demokráciát tiszteli meg vele, aki ezt levetette a mai nap talán legszentebb pillanatában, a képviselő eskü pillanatában, az a demokráciát sérti ezzel. A gárdaegyenruhás provokáció mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Jó volna, ha e méltatlan tett kiötlői nem érnék el céljukat, és provokációjuk nem lenne több, mint apró betűs lábjegyzete a mai napnak. De egy dologra emlékeztetni szükséges, a köztársaság független bírósága nem önmagában egy egyesületet tiltott be, hanem azt, amit üzen maga e szervezet és annak egyenruhája is a megfélemlítést, a gyűlöletkeltést, a nemzetrontó indulatokat. Cinizmus kell ahhoz, hogy valaki úgy tegyen, mintha nem értené, hogy a közösség csöndes többsége miért borzad el, vagy éppen retten meg e jelképek láttán. De ezek a dolognak csak az emberi vonatkozásai, ezek tekintetében számoljon el ki-ki maga a lelkiismeretével. Én most csak a dolog jogi vonatkozásáról szeretnék néhány szót szólni. A törvény mindenkire vonatkozik és tízszeresen, százszorosan vonatkozik a törvényhozás tagjaira, a képviselőkre. A független demokratikus magyar bíróság kimondta, hogy ezt az uniformist olyan szervezet tagjai hordják, amely kívül helyezi magát az alkotmányos kereteken. A bíróság mondta ki, ezek a jelképek félelmet keltenek, ezért a szervezet működése, a gárdista egyenruha viselése jogszabály-ellenes. Ilyen mellényt tilos viselni, Magyarországon ez a törvény. Hogyan akarnak Önök törvényt hozni és azt várni, hogy az ország polgárai ezt betartsák, ha a törvényhozásban éppen Önök szegnek törvényt? Ezt demokratikus tűzzel és demokratikus vassal meg kell akadályozni. Ezt a mentalitást minden demokratának egyesített akarattal kell elutasítania házon belül és azon kívül egyaránt. Tájékoztatom Önöket, hogy kérésemre az igazságügyi és rendészeti miniszter a kormány nevében még a mai napon feljelentést tesz az ügyben.
Hölgyeim és Uraim!
Néhány nap múlva formálisan is átadom hivatalomat az új miniszterelnöknek. Mindezt nyugodt és tiszta lelkiismerettel teszem. Alig egy éve három ígéretet tettünk Magyarország polgárainak. Visszafordítjuk az országot a gazdasági összeomlással fenyegető útról, megteremtjük a gazdaság tartós növekedésének alapjait és egyben tartjuk a társadalom stabilitását biztosító kereteket. Ma a magyar polgárok megértése, türelme és kitartása előtt ismét fejet hajtva mondhatom, amire vállalkoztunk elvégeztük, sőt többet is, stabil költségvetést, növekedési pályán lévő gazdaságot adunk át utódainknak. Ha Magyarország és a magyarok elmúlt egyévi tiszteletet érdemlő teljesítményét csak az elmúlt egy hét gazdasági adatai alapján mutatnák be, az erőfeszítések értelme azokból is egyértelműen látszik. Bizakodásra adhat okot, hogy példátlan visszaesés után, újra növekszik a gazdaság, az első negyedéves gyarapodás üteme meghaladja a térség országainak és az Európai Unió átlagának a szintjét, hogy a gyötrelmes hónapok után először csökkent a regisztrált álláskeresők száma és az év elején vártnál egyelőre kisebb az államháztartás hiány. Az ipari termelés, az export, a turizmus gyarapodásáról szóló számok a gazdaság motorjának lassú beindulásáról tanúskodnak, ami azután remélhetőleg a foglalkoztatás beindulását is maga után vonhatja. Pedig odakinn még tombol a válság vihara. Most éppen görögül, románul, spanyolul, portugálul és angolul mondja azt egy miniszterelnök, hogy fájni fog. Amit Görögországnak és várhatóan több európai országnak mostantól egészen egyszerűen muszáj lesz elvégeznie, azt Magyarország már javarészt maga mögött tudhatja. És a görögországi lángok fényénél különösen felértékelődik a magyar polgárok türelme és áldozatvállalása. Köszönet és elismerés jár érte minden honfitársamnak. És még egyszer elmondom köszönet érte az előző parlament felelős, elszánt többségének. Felelősségvállalásuk nagy politikai árat követelt a jelenben, de hiszem, hogy komoly befektetés a jövőbe. A világszerte még ma is tomboló gazdasági válság hatására egyre több országban kényszerítődik ki a józan, felelős politizálás, a pártérdekeket a közérdek mögé szorítani merő kormányzás gyakorlata.
Tisztelt Ház!
Amikor a válságkezelés eredményességéről beszélünk, érdemes pontosan fogalmazni. Nem csak az egymás iránti méltányosságból, hanem azért is, mert soha ilyen rövid idő nem volt még, soha ilyen rövid nem volt még a távolság egy rossz, egy felelőtlen politikai mondat és az emberek zsebe között. Talán elég, ha csak az 1.700.000 devizahiteles család terhei és a forint árfolyama közti összefüggésre utalok. Egy éve vészhelyzet fenyegetett, ma már nem. A vészhelyzettel való riogatás ráadásul önmagában is veszélyes, aki az ördögöt festi a falra, annak esetleg meg is fog jelenni, és akkor mindnyájunknak munkásoknak, tanároknak, orvosoknak, vállalkozóknak, nyugdíjasoknak megint meg kell küzdeni vele. Hazánk ma túl van a közvetlen életveszélyen, az életmentő műtét után állapota stabil, a rehabilitáció első eredményei látszanak, de a teljes gyógyuláshoz sok és kitartó munkára van szükség. A válság tanulsága, hogy a tartós egészséghez az országnak is életmódváltásra van szüksége. Változásra van tehát szükség, olyan nagyra, amilyenre lehetőséget ad a nagy támogatottság, a nagy többség. A kiindulópont megfelelő ezekhez a változásokhoz. Európában ma miénk az ötödik legkisebb költségvetési hiány. Az államháztartási hiány a Nemzetközi Valutaalap, az Európai Bizottság és a Független Költségvetési Tanács által is auditálva az elvárt 4 százalék körül maradhat, ha az új kormány másként nem dönt.
A magyar adósságszint ma már alacsonyabb az európai átlagnál, és más országokkal ellentétben az idén már csökkenő irányba fordul. A kisebb adósságállomány és a gyorsan csökkenő kamatok miatt kisebb lesz adósságszolgálat, ami 2013-tól jelentősen csökkentheti az állami kiadások mértékét is, tehát növeli Magyarország mozgásterét. A válságkezelés megkívánta fájdalmas döntések mellett a kormány minden eszközzel azon volt, hogy enyhítse a válság hatásait és védje a legkiszolgáltatottabbakat. Ezt érzékelhette 130 ezer család, akinek a Krízisalap támogatása segített túljutni a nehézségeken. Érzékelhette több mint 60 ezer kisnyugdíjas, akinek a méltányossági nyugdíjkeret nyújtott segítséget, érzékelhette az a 100 ezer munkavállaló, akiknek a munkahely-megőrző program mentette meg a munkahelyét, és érzékelhette az a 100 ezer, a segélyezésből a munka világába visszailleszkedő honfitársunk, akiknek az Út a Munkába Program biztosított munkát és ezzel talán több önbecsülést is, és e hét közepe óta azt is tudjuk, 2010 első negyedévében a magyar gazdaság visszatért a növekedési pályára, egy gyorsulóban lévő gazdaságot adunk át utódainknak.
Tisztelt Ház!
A válságkezelő kormányon tehát sok minden számon kérhető, a válságkezelő kormány felelős a forint árfolyamának alakulásáért, a nemzetközi bizalom visszatértéért, a gazdasági és a politikai válság jó, vagy kevésbé jó kezeléséért és sok minden másért is. Egy dologért azonban nem tehető felelőssé, a mások ígéretéért. Minden párt és minden választó tisztában lehetett Magyarország minden lehetőségével és minden kockázatával, ha máshonnan nem, hát onnan, hogy magam itt ebben a Házban tiszta, világos szavakkal sokszor elmondtam. Elmondtam, hogy akkor és csak akkor, ha a józan ész gazdaságpolitikáját folytatjuk, ha tartjuk a szigorú takarékos költségvetést, ha tudomásul vesszük, hogy ezen az úton összeszorított foggal kell végigmennünk, akkor és csak akkor 2011 és 2014 között megközelíthető a 4 százalékos éves növekedés, ami négy év alatt akár 2.000 milliárd forintos többletet is jelenthet a költségvetés számára. Ennyi lehet a mozgástér, ezt kell elérnünk és ha elértünk, jól megbecsülnünk és beosztanunk. Meg kell becsülnünk, mert a következő évtized világgazdasága sokkal mostohább körülményeket teremt nekünk, mint amilyen a válság előtti évtized volt. Olyan korszakra kell ma felkészülnie Magyarországnak, melyben lassabb lesz a fejlett világ növekedése és nagyobb lesz a politikai instabilitás. Kevesebb és drágább lesz a hitel, élesedik a harc a megmaradó piacokért, a beruházásokért és a munkahelyekért. A nyersanyagok és az élelmiszer ára tartósan magas szinten maradhat a világban. Európában a következő évtized első felében a legtöbb állam az egyensúly helyreállításával lesz elfoglalva, jó esetben takarékossági lépések és szerkezeti reformok, rosszabb esetben adóemelések és infláció gerjesztése révén. Ebben a helyzetben kell Magyarországnak majd helytállnia. A vészhelyzettől a most újrainduló gazdasági növekedésig hosszú utat tettünk meg egy év alatt. Aki ígért, tudta, hogy milyen fedezete van az ígéretének. Sem az ígéretért, sem a valóra váltás elmaradásáért nem tehető felelőssé más, így a leköszönő kormány sem. Tisztelt Országgyűlés!
Miként tiszta, átlátható és világos a gazdasági helyzet és mozgástér, amelyben a kormányzást átadjuk, ugyanilyen tiszta, világos és átlátható viszonyokat kívánunk teremteni a kormányzati átadás-átvétel teljes folyamatában. Az elmúlt 20 évben nem készült még olyan részletes, átlátható és előkészített átadás-átvételi leltár a magyar választások történetében, mint idén. Amit mi kérés nélkül már az első fordulót követően előkészítettünk és az új kormány illetékeseinek felajánlottunk, az nem más, mint a kormányzás lehető legteljesebb röntgenképe, a jól ismert kockázatokkal és lehetőségekkel együtt. Minden feltétel adott ahhoz, hogy az új kormány a lehető legrövidebb időn belül, a lehető legtöbb információ birtokában hozzákezdjen a felelős kormányzáshoz. Én a nyilvánosságban hiszek, mindennek érdekében a tegnapi naptól az interneten mindenki számára elérhető a tárcák által összeállított több mint 10 ezer oldalnyi átadás-átvételi dokumentáció, győződjön meg róla mindenki a saját szemével.
Hölgyeim és Uraim!
Miniszterelnökként a válsággal akartam megmérkőzni, nem egyik vagy másik politikai erővel. Kormányom történelmi küldetéstudat helyett csak a hétköznapokkal volt elfoglalva, igaz nem csak a jelen, hanem a jövő hétköznapjaival is. Pártoskodás helyett a jó kormányzás ókori, mégis korszerű eszméiben hittünk és hiszünk, amelynek lényege az, hogy minden körülmények között a közérdek szolgálatát igyekeztünk a részérdekek elé helyezni. Számunkra a reformkor jelesei mutatnak példát. Arra törekedtünk, hogy haza és haladás végre ne egymás rovására, hanem együtt, egymást erősítve legyenek érvényesíthetők. Haza és haladás, hagyományok és modernizáció, nemzet és demokrácia, verseny és együttműködés, Magyarország és Európa, csupa és; folytathatnám a sort, de ez most már az Önök dolga, mi mindannyian a magyarok közösségének tagjai, így együtt abban vagyunk érdekeltek, annak szurkolunk, hogy Önök ebben sikeresek legyenek.
Jó munkát kívánok a Magyar Köztársaság új parlamentjének és új kormányának.
Köszönöm, hogy meghallgattak.
