Szőlőskert a várlejtőn
Bojár Iván András lapunknak azt mondta, hároméves küzdelem után sikerült elérni, hogy a Fehérvári kapu alatti 0,7 hektáros területre szőlőt telepíthessenek. A pénzügyi keretből nemcsak az ültetvény négyéves gondozására, hanem kommunikációra és - szándékuk szerint - események szervezésére is költenek majd. A szőlőskert egy meredek, ligetes, teraszokkal tagolt területen jönne létre a Fehérvári rondella alatt. A telket az egyik oldalról a Fehérvári kapuhoz felvezető gyalogoslépcső, fentről a várfal, lentről az autóút, délről a félbehagyott Raiffeisen-mélygarázs üres gödre határolja. A várlejtő nyugati oldalát, ahogy a Tabán fölötti Gellért-hegy oldalát, a Sas-hegyet és a Rózsadombot is, a XIX. század végéig sokfelé szőlőskertek borították.
A korábbi tervek szerint a történeti kertben kadarkát telepítettek volna, ebből készült ugyanis egykor a budai vörösnek nevezett, hungarikumnak számító budai bor. A tanácsnok szerint az eltökélt eredeti szándék ellenére a Főkert és más szakértők vizsgálatai alapján ezt a szőlőtípust sajnos nem lehet visszahozni, mert túl érzékeny, gondozása pedig jelentős többletköltségekkel járna.
A 0,7 hektáros ültetvény a magyar borászat és borkultúra kirakata kíván lenni. Bojár szerint Budapestre úgy kell tekinteni, mint egy fejlesztendő márkára, amelyhez vonzerőteremtő attrakciók tartoznak, mint például a vári szőlőskert. A kert ezzel a város történelmi hitelességét is erősítené. A tanácsnok szerint évente 2,2 millió turista keresi fel a budai Várat a Fehérvári kapun át, az annak szomszédságában kialakított szőlőskert olcsó és egyszerű marketingeszközként képviseli azt a fontos üzenetet, hogy bortermelő ország vagyunk.