A Belügyi Rendvédelmi és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (BRDSZ) mintegy 1300 tagja a szolgálati nyugdíj járandósággá minősítése, illetve annak 16 százalékos személyi jövedelemadóval történt csökkentése miatt beadványt terjesztett be az Emberi Jogok Európai Bíróságához. A strasbourgi fórum úgy határozott, hogy felkéri a magyar kormányt az intézkedéssel kapcsolatos álláspontjának írásbeli kifejtésére. A kabinet a felhívásnak eleget tett, és a választ a BRDSZ a honlapján tette közzé.

A bíróság egyebek mellett azt kérdezte, hogy a kérelmező kimerítette-e a hazai jogorvoslatokat, ahogyan azt az emberi jogok európai egyezménye megköveteli. Választ vártak arra is, hogy történt-e beavatkozás a kérelmezőnek a tulajdon élvezetéhez való jogába, s az esetleges beavatkozás túlzott terhet ró-e az érintettekre.

Ez utóbbi összefüggésben a bíróság felhívta a feleket az egykor szolgálati nyugdíjban részesült, valamit a szolgálati járandóságban részesülő személyek jogállása közötti különbségek pontos bemutatására, különös tekintettel a szóban forgó törvényi változást megelőzően, illetve azt követően juttatott természetbeni juttatásokra.

Kérdezték azt is, hogy biztosított-e a jogalkotás a kérelmező számára az új szabályokhoz való alkalmazkodást lehetővé tévő átmeneti időszakot, s választ várnak a kormánytól arra, tudomása szerint a szolgálati jogviszonyban állt személyek nyugdíját illetően került-e sor hasonló törvénymódosításra az Európa Tanács valamely tagállamában.

A kormány álláspontja szerint a fenntarthatatlan és igazságtalan közteherviselési rendszer része volt az is, hogy a szolgálati nyugdíjban részesülő rendőrök és katonák szolgálati idejük alatt az általános szabályok szerint fizettek nyugdíjjárulékot, azonban a szolgálati nyugdíjat az általánoshoz képest sokkal kedvezőbb feltételekkel folyósították részükre.

A szolgálati nyugdíj 25 év szolgálati viszony után korhatárra tekintet nélkül igénybe vehető volt, ráadásul egyes esetekben a jogosultság még rövidebb idő alatt is megszerezhető volt – áll a válaszban.

A nyugdíjszámítás szabályai is sokkal kedvezőbbek voltak, mert az ellátás összegét nem az 1988-tól (illetve a szolgálati jogviszony kezdetétől) elért nettó átlagkereset, hanem az utolsó egy év keresete alapján számították ki, ami nem egy esetben a korábbi nettó fizetésnél magasabb nyugdíj megállapítását eredményezte.

A kormány álláspontja szerint a nyugdíjas státushoz kapcsolódó utazási és kulturális kedvezmények, amelyek elvesztését a kérelmező sérelmezi, nem társadalombiztosítási alapon járó kedvezmények, hanem társadalompolitikai megfontolások alapján vagy a szolgáltatók által nyújtott kedvezmények voltak, amelyek kiterjesztése a szolgálati járadékban részesülőkre a szolgáltatók döntésétől függ.

A kérelmező elmulasztotta igénybe venni a rendelkezésére álló hazai jogorvoslati lehetőséget – állítja a kormány. Nem bizonyította ugyanis bíróság előtt, hogy valóban egészségügyi alkalmatlansága miatt került nyugdíjba, és alkotmánybírósági beadványt sem nyújtott be.

A kormány álláspontja szerint a kérelmező által sérelmezett lépés célja az igazságosabb közteherviselés megvalósítása volt. Az alkalmazkodáshoz szükséges idő kapcsán pedig leszögezték: nem történt olyan változás, amelynek életbe lépéséhez átmeneti időt kellett volna biztosítani. A juttatás 16 százalékos azonnali csökkentése tehát nem minősül ilyen intézkedésnek.