Szócska munkaköpenyt kapott az ápolóktól a pénzszerzéshez
A Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara nagygyűlésén, amely az „ellehetetlenülés vagy kiút?” kérdésre kereste a választ, a fölszólalók zöme arról beszélt: képtelenek megélni a bérükből, a mintegy 130 ezer szakdolgozó négyötöde a garantált minimálbérnek megfelelő összeget visz haza. Jövedelmük ma már a nemzetgazdasági átlagnál húsz százalékkal kevesebb, miközben havonta átlagosan 200 órát is dolgoznak.
Panaszolták: miközben az utóbbi hét-nyolc évben a reálkeresetük csökkent, mind több lett a munka, nagyobb a felelősség. Egyetlen ápolónőnek nem ritkán 60-80 betegre kell felügyelnie, ezzel már önmagában is sérül a betegellátás biztonsága. "Ezt mindenki tudja, mégis hagyják, nem tesz ellene senki, semmit. Amikor meg ebből baj van, és a beteg perel, mindig a szakdolgozók húzzák a rövidebbet" - fogalmaztak. A résztvevők sérelmezték azt is, hogy a hivatalos munkaidő előtt legalább fél órával kell érkezniük, és utána is ott kell maradniuk. Az adminisztráció és néha még takarítási feladatok is a szakdolgozókra maradnak. Mindezzel évente 12 munkanappal dolgoznak többet. Ezt viszont nem fizeti ki számukra senki. Több fölszólaló keserűen szólt arról, hogy miközben mind több, az orvos feladatai közé tartozó munkát is ők végeznek el, a doktorok nem becsülik, lenézően kezelik őket. Tóth Andrea a kamara egyik területi vezetője szerint a külföldre távozó szakdolgozók egyik motivációja, hogy a határon túli kórházakban az orvosok partnerként, társként tekintenek rájuk.
Állva tapsolták meg Irinyi Tamást, a MESZK Csongrád megyei területi szervezetének elnökét miután elmondta: van, aki 62 évesen is emelgeti a 120 kilós betegeket, de 42 év munkaviszony után csak minimálbért kap, cafetéria nélkül. Ráadásul vannak helyek, ahol még a munkavégzés legalapvetőbb feltételei is hiányoznak, ezért a szakdolgozók otthonról viszik be az eszközöket.
A fórumon petíciót adtak át az államtitkárnak, melyben az egészségügyi szakdolgozók kormányzati garanciát kértek arra, hogy még ebben az évben megoldják legsürgetőbb problémáikat, rendezik anyagi és munkakörülményeiket, valamint a szakmai kompetenciáik körét. A nyílt levél átadásakor Szócska egy fehér, frissen vasalt ápolói köpenyt is kapott: mondván viselje, ha Matolcsy György, nemzetgazdasági miniszterrel az egészségügyi bérekről alkudozik.
Az államtitkár bár nagyon együttérzőnek mutatkozott, túl sok konkrétummal nem kényeztette hallgatóságát. Mint mondta: tudja mekkora a baj, de egy „világégés” alatt és után további türelemre van szükség. Idén csak az első lépésre van lehetőség - fogalmazott. Konkrétumot, hogy mely csoport és mekkora összegű béremelésre számíthat, Szócska nem mondott. Csak annyit: még az utolsó számításokat végzik. Arra viszont konkrét ígéretet tett, hogy az emberi erőforrás fejlesztésére rendelkezésre álló uniós forrásokból még ebben az évben rendezik a szakmai kompetenciákat. Hozzátette: az egészségügyi struktúra átszervezése nem járhat elbocsátásokkal, mindenkiről gondoskodnak, mindenkire számítanak, legfeljebb néhány megállóval többet kell majd az érintetteknek utazniuk.
Lapunk úgy tudja: a jövő heti kormányülésre kerülhet be az egészségügyben dolgozók béremeléséről szóló javaslat. Eszerint a 28 ezer orvos közül 17 ezer alkalmazottnak nőhet néhány tízezer forinttól 90 ezer forintig a jövedelme. A mintegy 130 ezer szakdolgozóból pedig valamivel több mint 60 ezren számíthatnak, főként a kórházakban és a szakrendelőkben dolgozók emelésre. Mindkét csoportnak – az orvosoknak és a szakdolgozóknak - bruttó 15-15 milliárdos összeget osztanak szét. Ez azt is jelenti, hogy nettóban alig több mint 8-8 milliárd jut az érintetteknek.