Kutatás: a magyarok nem áldozatok, inkább tettesek
Az idegenellenesség egyértelműen a gazdasági válság egyik következménye. Mind a hazai lakosság, mind a migránsok számára kevesebb a munka. Fox emlékeztetett arra, hogy a románok és a bolgárok munkavállalását 2014 után már nem lehet korlátozni. Miután azonban David Cameron megpróbálja újratárgyalni Nagy-Britannia EU-tagságát, egyes nézetek szerint – a kelet-közép-európai bevándorlás csökkentése érdekében – ki kellene lépni a munkaerő szabad mozgását biztosító megállapodásból.
Jon Fox is egyetért a tudósítóval abban, hogy nem is olyan régen a britek még „ki sem keltek volna az ágyból” olyan feladat ellátására, amelyet sok kelet-európai zokszó nélkül és jó minőségben elvégzett. A 2008-as globális hitelválság óta ez a helyzet megváltozott: ma már a hazai lakosság sok mindenre hajlandó, amire korábban nem.
Korábban több elemzés arra az eredményre jutott, hogy a kelet-európai munkaerő kedvező, élénkítő hatást gyakorol a brit gazdaságra. A Migration Advisory Committee, a kormány hivatalos bevándorlási tanácsadó szervezete ugyanakkor kimutatta: közvetlen összefüggés van a kelet-közép-európai országokból felkerekedett dolgozók nagy száma és a nagy-britanniai fiatalok munkanélkülisége között.
Fox és munkatársai szerint a britek pozitívan viszonyulnak a kelet-európaiakhoz, akik betöltik a 2004 előtt tapasztalt munkaerőhiányt. A bulvárlapok viszont inkább negatívan értelmezik a migrációt, és időnként kvázi faji alapon is megkülönböztetik a bevándorlókat. Ez főként a románokkal és a romániai romákkal kapcsolatos.
Elemzésük a fajgyűlölettel kapcsolatban nem éppen dicsőséges eredményt is hozott. Rasszizmust bőven találtak, de nem a kelet-európaiak ellen, hanem tőlük. Más szóval „a kelet-európaiak nem áldozatai, hanem tettesei a fajgyűlöletnek”. Mind a magyarok, mind a románok durvábban megkülönböztetik az Angliában élő kisebbségeket, mint a brit többség. A kutatók megpróbáltak magyarázatot adni erre a jelenségre, és két okot véltek felfedezni.
Az első, hogy Kelet-Európában nem érzékelték az Angliában tapasztalható bevándorlási másságot. A második magyarázat, hogy a magyarok és a románok egyaránt féltik angliai munkájukat, és a bizonytalanságukat is jelző rasszizmussal saját helyzetüket remélik megerősíteni.
A napokban, függetlenül a Bulgáriából és Romániából érkező munkaerő elhárítását célzó kampánytól, figyelemre méltó közvélemény-kutatási eredmény látott napvilágot a szigetországban. Az Ipsos Mori által a British Future elnevezésű agytröszt megrendelésére készített felmérés szerint a britek húsz százaléka érzi úgy, hogy a bevándorlás helyi és országos feszültségek forrása lehet. Az aránynak semmi köze ahhoz, hogy az adott közösségben hány bevándorló él, hiszen az ország északkeleti részén csak öt, Londonban viszont 33 százalék a külföldön születettek aránya. (R. Hahn Veronika, London)
