Szkinhedekként kezdték a 90-es években a romagyilkosok
Cs. István ugyancsak szkinhed volt, tinédzser korától verte a cigányokat. A rendőrség jelenleg őt tartja a sorozatgyilkos banda vezetőjének és fegyverszakértőjének, írja a jelenleg Amerikában élő Bartus, a "régi" Magyar Hírlap újságírója, az Amerikai Magyar Népszava jelenlegi főszerkesztője. Ha megrajzoljuk az egykori bőrfejűek pályaképét, teszi hozzá, figyelemre méltó következtetésekre jutunk - olvasható az Élet és Irodalom legutóbbi számában.
A Jobbik és a Magyar Gárda nem jelentett új nyitányt a magyar szélsőjobboldal történetében. Nem a semmiből jöttek, elődeik pedig nem tűntek el a semmiben. Elég csak arra gondolnunk, hogy a legnagyobb magyar szkinhedszervezet, a Nemzeti Ifjak Egyesülete egykori elnöke, Sneider Tamás (Roy) ma a Jobbik Heves Megyei Választmányának elnöke, egri önkormányzati képviselő. Júniusban a Jobbik egyik európai parlamenti képviselőjelöltje volt.
Sneider Tamásról ezt mondja egy 1992. január 3-án kelt vádirat: „Az üldözés során Farkas Bélát a Sneider Tamás (I. rendű vádlott) vezette csoport utolérte, majd Farkas Bélát Sneider Tamás leütötte. Amikor a sértett földre került, az I. rendű vádlott és a társaságában levő személyek Farkas Bélát kézzel, botokkal és kábeldarabokkal ütlegelni kezdték, majd a földön fekvő sértettet összerugdosták."
A jegyzőkönyvek szerint a Nemzeti Ifjak Egyesületének tagjai a támadás során ezt kiabálták: „büdös cigányok, rohadjatok a kurva anyátokba, büdös tőletek a levegő, mocskos cigányok dögszagúak vagytok". A Sneider-vezette Nemzeti Ifjak Egyesülete irodájában, amely az egri kisgazda székházban működött, a cigányok tulajdonságairól az alábbi szórólap volt olvasható: „Koszos, mosdatlan, az emberhez csak nehezen hasonlítható lény. Szellemi munkára ritka esetben alkalmas. 600 év kevés volt ahhoz, hogy emberré váljon. Javarészük tyúkólhoz hasonló putriban él. Előjogokat követelnek, holott gázkamrát érdemelnek. Lusta, tolakodó, hisztérikus, aljas fajta. Tolvaj, nyerészkedő, züllött, követelőző, gátlástalan, alsóbbrendű nép."
Ez a szöveg nem 2009-ben jelent meg a Jobbikhoz és a Magyar Gárdához közelálló kuruc.infón, hanem 1993-ban a Nemzeti Ifjak Egyesülete szórólapján. Sneider akkor országos szkinhedvezetőként működött, ma a Jobbik egyik vezető személyisége. Idén május 21-én együtt szónokolt Vona Gáborral, a Jobbik elnökével, Salgótarjánban, május 23-án ifj. Hegedűs Lóránttal Vécsen, a Jobbik honlapja szerint Novák Előddel lép fel legközelebb Úriban. Ugyanitt szerényen azt írja életrajzában: „A kilencvenes évek elején vezetője voltam az első csonkaországi nemzeti ifjúsági szervezetnek, a Nemzeti Ifjak Egyesületének."
Bartus 2001-ben könyvet írt a hazai szélsőjobbról Jobb magyarok - A szélsőjobb útja a hatalomhoz 1990-2000 címmel. Ha a rendőrök olvasták volna a kisgazda szkinhedekről szóló fejezetet, K. Istvánt név szerint megtalálták volna benne. Ha a rendőrség ellenőrizte volna a kilencvenes évek legdurvább szkinhedtámadásainak elkövetőit, hamarabb eljuthatott volna a tettesekhez, jegyzi meg Bartus.
A megdöbbentő folytonosság tükrében kötelező újraértékelni a magyar igazságszolgáltatás, a politikai pártok, a közvéleményt formáló publicisták szerepét. Mi vezetett hat ember rasszista indítékú meggyilkolásához, mitől lettek/lehettek az elkövetők sorozatgyilkosok? A szkinhedmozgalom megerősödése a médiaháború idején kezdődött, amikor Csurka István rendezvényein karszalagos bőrfejűek látták el a rendezői feladatot. Ekkor emelték be őket a politikába. Utána az 56-os szervezetek gyámolítása alá kerültek.
A csúcspontot 1992. október 23. jelentette, nemcsak azért, mert öreg pártfogóikkal együtt kifütyülték Göncz Árpád köztársasági elnököt, hanem azért, mert ezen a napon a kisgazdák ifjúsági szervezetének égisze alatt egyesítették a legnagyobb szkinhedszervezeteket a Pofosz Kolumbusz utcai székházában. A Kossuth térre már országosan egységes szervezetként vonult fel a Nemzeti Ifjak Egyesülete, amelybe beolvadt a Független Magyar Ifjúsági Front. A mozgalom magját az egri szkinhedek alkották. A gyűlésen jelen voltak a debreceni szkinhedek, rendőrségi források szerint személyesen K. István és akkori társai is. Nem sokkal a keblet dagasztó erődemonstráció után, amelyet a parlamentben többen is megvédtek, Salgótarjánban két tizenöt éves bőrfejű agyonverte a harmincöt éves, cigány származású Danyi Zoltánt. Az egyik gyerekkorú elkövető a börtönben öngyilkos lett.
A kilencvenes években a jobboldali pártok és a szélsőséges szervezetek között számos vonalon kiépült a hivatalos és a félinformális kapcsolat. Ezekről az újságok itt-ott, változó alapossággal beszámoltak. A szélsőjobb hallgatólagos támogatása téma a 2002 utáni időszakban is. Az erőszakos cselekmények elszaporodása után érdemes föltenni a kérdést: vajon megérte-e a jobboldalnak a szélsőjobbal való sunyi összekacsintás. Erről szól Bartus László ismert alapossággal készült írása. Mely a régi időket taglalja, de egyben meg is magyarázza azt, ami velünk történik: ma.
