Szja- és járulékcsökkentés a válságkezelő csomagban?
Várhatóan a január 29.-i rendkívüli parlamenti ülésen jelenti be Gyurcsány Ferenc pártelnök-miniszterelnök azokat az elképzeléseket, amelyek az adórendszer átalakítására, a gazdasági recesszió mélyülése okán szükséges átcsoportosításokra vonatkoznak. A Népszabadság információi szerint a szocialista pártelnökség azon az állásponton van, hogy a munkahelyek megőrzése érdekében minél hamarabb és hatékonyabban kell csökkenteni a munkára rakódó terheket. Ez a szocialisták szótárában eddig elsősorban járulék-csökkentést jelentett.
Tudomásunk szerint azonban készülnek számítások a személyi jövedelemadó mérséklésének módozataira is. Azt a kormány és a kormányfő már világossá tette, hogy nagy arányú és kizárólagos adócsökkentésről nem lehet szó, vagyis a csökkentés fedezetét is az adórendszeren belül kell megkeresni. Ennek jegyében lapunk megbízható információi szerint bizonyos mértékű, akár 4-5 százalékos áfa-emelés is várható – akár differenciáltan, bizonyos fogyasztási termékek esetében nagyobb, míg másoknál kisebb arányban. A korábbi információk még 3 százalékos áfa-növelést említettek - igaz, akkor még csak arról volt szó, hogy ebből az eddig tervezettnél gyorsabban zuhanó gazdaság, és a kisebb infláció miatt keletkező költségvetési lyukat foltoznák be.
Az áfa egy százalékpontos általános emelés mintegy százmilliárd forint körüli bevételt eredményez (a korábbi, 3 százalékos növelésről szóló hírek az elemzők szerint 2-300 milliárdos bevételt hoztak volna), miközben egy százalékos járulékcsökkentés körülbelül 70-90 milliárd forinttól szabadítja meg a büdzsét. Vagyis: a 4-5 százalékos áfaemelés mintegy 4 százalékpontos járulékcsökkentésre jelentene fedezetet úgy, hogy közben még maradna fedezet a költségvetésből hiányzó összegek egy részének fedezetére.
Nagyobb hiány jöhet
Ám nem az egészre. A miniszterelnök és a kormány ragaszkodik ugyan az egyensúlyi pályához, bizonyos mozgástérre azonban van. (Arra Dominique Strauss-Kahn is utalást tett egyik televíziós nyilatkozatában, hogy el tud fogadni a mostani célnál nagyobb deficitet is az IMF, amennyiben megkezdődnek a struktúrális reformok). A kabinet most azt mondja:, hogy a GDP 2,6 százalékát kitevő államháztartási hiánycél "érdemben" nem fog változni. Az elemzők szerint 3 százalék alatti deficit (2,9 százalék engedhető meg). Értesüléseink szerint azonban akár a GDP három százalékát kitevő hiány is elképzelhető.
Ennek az - egyébként nem túl nagy - növekedésnek az ára a reformok megkezdése lehet. Bár a pénzügyi tárca prognózisának csak két héten belül készül el, annyit már most tudni, hogy a szocialisták napirendre veszik a szociális ellátórendszerben való „nagyobb célzottságot”, azaz a rászorultság elvét. Ennek mikéntjéről és mértékéről egyelőre eltérőek az álláspontok, a számításokat végzik. Annyi bizonyos, hogy a kormány hozzá fog nyúlni a lakásépítésnél, vásárlásnál a szociálpolitikai támogatások, a „fél-szocpolok” rendszeréhez és keresik a lehetőségét annak, hogy a családi pótlék kifizetésének módját és korlátait is rászorultsági alapon meghúzzák.
Veres: a kormány saját hatáskörében képes kezelni a helyzetet
Veres János pénzügyminiszter Miskolcon azt mondta: az Európai Bizottság a jövő hét elején teszi közzé az Európai Unió 27 tagállamára vonatkozó gazdasági prognózisát, ezt követően pedig várhatóan az IMF is nyilvánosságra hozza saját számításait. A magyar kormány e két adathoz igazítja majd az ország pénzügyi mutatóit. Közölte: az előzetes hírek szerint az EB prognózisa negatívabb lesz, mint a korábban közölt 0,2 százalékos átlagos uniós növekedés. Emiatt az unió tagállamai közül előreláthatólag több mint húsznak kell majd módosítania költségvetési mutatóit. Ezek között várhatóan nem a magyarországi gazdasági csökkenés lesz a legnagyobb arányú – jelentette ki Veres János. Kiemelte: ennek mértéke attól függ, hogy azokban az országokban, amelyek hazánk fő exportőrei – mint például Németország – mekkora lesz a bizottság által közölt visszaesés. Kérdésünkre válaszolva a pénzügyminiszter elmondta: véleménye szerint nem lesz szükség új költségvetésre vagy a büdzsé módosítására. Reményeik szerint minden szükséges intézkedést meg tudnak tenni kormányzati hatáskörben. Értsd: a tárca egyelőre nem számol új idei adóintézkedésekkel.
Nem kell a parlament
Az Országgyűlésnek egyedül az adóváltoztatásokat, esetleg a szociális rendszerben tervezett módosításokat kellene jóváhagynia, hiszen ezekről külön törvények szólnak, amelyek módosításáról csak a képviselők dönthetnek. A költségvetés esetén azonban külön szabályok szólnak arról, mikor kell a parlamenthez fordulni. Az államháztartási törvény értelmében akkor volna a költségvetés módosítására szükség, ha a hiány a kiadások főösszegének 2,5 százalékával volna nagyobb, pótköltségvetésre pedig akkor, ha a főösszeg 5 százalékával. Miután az említett költségvetési főösszeg az idén 13 868 milliárd forint, a szabály értelmében a most tervezett 660 milliárdos központi (önkormányzatok nélküli) deficitet 350 milliárd forinttal kellene emelni ahhoz, hogy a kabinetnek költségvetési módosítást kelljen beterjesztenie. A pótköltségvetést pedig akkor kellene benyújtani, ha a hiány megduplázódna – több, mint 700 milliárd forinttal növekedne.
Mindezekkel szemben még egy jelentősebbnek tekintett hiánynövelés, például az, ha az uniós elszámolású deficitet a GDP 2,6 százalékáról annak 3 százalékáig hagyná „elszaladni” a kormány, minimális eltérést hozna magával forintban. Ez két okból van így. Részben azért, mert a vártnál jobban csökkenő gazdasági teljesítmény, és kevésbé növekvő árak miatt a nemzeti össztermék forintértéke is módosul. Amennyiben a korábban várt 1 százalék körüli visszaesés helyett 2,5 százalékos következne be, miközben a várt 4,5 százalékos infláció 3 százalékosra mérséklődne, akkor a GDP forintértéke a mostani kormányzati számokban szereplő 27 ezer 690 milliárd forintról 27 ezer és 27 ezer 200 milliárd közelébe esne. Önmagában emiatt módosulna a GDP-arányos deficit: immáron a várt 2,6 százalék helyett 2,7 százalékra. Vagyis: a GDP 0,2-0,3 százalékának megfelelő összeggel lehetne tovább emelni a hiányt, az „egyensúlyi pálya felborítása” nélkül, vagyis a bűvös 3 százalékig. Ez mindössze 50-80 milliárd forintos többletdeficitet jelent.
