Jogi szempontból is izgalmas, négy éve tartó ügyet tárgyalt, s zárt le a Győri Ítélőtábla kedden. Felperese Bor József rendező, aki korábban a Győri Nemzeti - akkor még Kisfaludy - Színház rendezője volt. Elsősorban operát és operetteket vitt színre.

Később a zenei tagozat megszűnt, így Bor alkalmi rendezésekre szerződött. 2007-ben a színház akkor megbízott - a jelenlegi kinevezett - igazgatója, Forgács Péter felkérte őt a Marica grófnő nagyoperett, valamint a Bajazzók és a Parasztbecsület opera rendezésére.

Bor Józseffel írásos szerződést nem kötöttek. A rendező állítja, hogy megmutatta korábbi szerződéseit, melyekben 2  millió 500 ezer forintos díj szerepelt, s azt az igazgató tudomásul vette. Bor védője, Glegyák Eszter szerint ezzel a szóbeli szerződés megköttetett.

A színház azonban végülis más rendezőt keresett a két mű színre viteléhez. Állítása szerint azért, mert "bizalomvesztés" történt Bor Józseffel szemben. Ennek hátteréről a rendező a NOL-nak elmondta: megállapodott a színház műhelyének dolgozóival arról, hogy egy másik intézménynek megfelelő díjazásért díszletet készítenek. A dolgozók egy része ezt munkaidőben végezte el, ezért fegyelmit kaptak az igazgatótól.

- Erről én nem tehettem, mégis rajtam verték el a port, nyilván ürügyet találtak ahhoz, hogy elvegyék tőlem a darabokat - nyilatkozta Bor az ítélőtábla folyosóján.

A bírósági eljárásban korábban vita volt arról, hogy vagyoni kártérítésről lehet elsősorban szó, vagy a szerzői jog hatálya alá eső magatartás valósult meg. Az első fokú - s a színház által megfellebbezett - határozat 1 millió 700 ezer  forintot ítélt meg Bor Józsefnek. Azért ennyit, mert Káel Csaba ekkora összegért vállalta annak a darabnak a színpadra állítását, melyet Bor József rendezett volna.

Posta Attila ügyvéd a színház képviseletében az ítélőtáblán azzal érvelt: az igazgató és a rendező között nem jött létre semmiféle szerződés. Az elkészült műveket más rendezte, így azok után Bor Józsefnek nem jár jogdíj.

Glegyák Eszter viszont arra utalt: az operák forgatókönyve, rendezői vízója készen volt, a zenekari próbák folytak, megkezdődött a szereplők kiválasztása is. A Marcia grófnő esetében pedig az előadás előtti napokban vette észre a színház, hogy Bor József szövegkönyvéől, átiratából dolgoznak az új alkotók. Igaz, ennek az árát kifizették neki.

Az ítélőtáblán eljáró tanács elnöke, Lezsák József az első fok 1 millió 700 ezewr forintos kártérítését helyben hagyta, ám azt úgynevezett biztatási kárként ítélte meg. A tanácselnök kifejtette: a szerződés valóban nem jött létre, az el nem készült darabok után jogdíj nem jár.

Bizonyítható azonban, hogy a színház kifejezte szándékát Bor megbízására. A rendező ezért nem vállalta el a miskolci, illetve a magyarországi szerb színház felkérését. E miatt kár érte, amit biztatási kár formájában most már jogerősen is megítéltek neki.