Az egykori MSZP-s honanya és házelnök, jelenleg a Szociális Unió és a Szövetség a Jövőért Mozgalom elnöke, Szili katalin csütörtökön, a Parlamentben tartott sajtótájékoztatóján hangsúlyozta: annak ellenére is részt vesz az alkotmányozásban, hogy az várhatóan egy "kapkodó és elhamarkodott folyamat" lesz. "Az alkotmányozásban mindaddig részt kell venni, amíg egy politikusnak, vagy egy politikai erőnek lehetősége van arra, hogy (..) formálni tudja a meglévő elképzeléseket" - fűzte hozzá.

Szili Katalin felidézte: 2003-ban házelnökként maga is kezdeményezte, hogy Magyarország az európai közösséghez való csatlakozása előtt harmonizálja alapszabályát az Európai Unióhoz, ám ezt akkor - mint mondta - politikai partnerek hiányában nem tudta elfogadtatni. Szerinte az alkotmányozás során azt a kérdést kell feltenni magunknak, hogy milyen demokráciát akarunk. A politikus úgy véli, meg kell fontolni, hogy az elmúlt húsz év "elituralmi, vagy pártközpontú rendszere" helyett a részvételi demokrácia irányába elmozduló garanciákat is az alaptörvénybe foglalják-e, például a népszavazások számára tágabb keret biztosításával.

A Szociális Unió egy kétkamarás parlament létrehozásáról szóló koncepciót is kidolgozott, amelyben a polgármesteri címet összeférhetetlennek ítéli az országgyűlési képviselőséggel. A szervezet az önkormányzatok képviseletét így egy felsőházban biztosítaná, ahol például más érdekképviseleti szervek, valamint az egyházak, a szakszervezetek és a civil közösségek képviselői is részt vehetnének. A két kamara lehetővé tenné, hogy a jelenlegi konfliktusos rendszer helyett, egy kompromisszumos megoldás jöjjön létre. Egy hozzávetőleg kilencven tagból álló felsőház és egy kétszáz fős képviselőház a jelenlegi költségek töredékével fenntartható lenne, tekintettel arra, hogy előbbi képviselői kizárólag költségtérítést, vagy napidíjat vehetnének fel munkájuk után.

Szili Katalin aláhúzta továbbá, hogy a jogok és kötelezettségek harmóniájának megteremtését is nagyon fontosnak tartják az új alkotmányban. A független képviselő szerint ugyanis a kormánytöbbség által készített alkotmánykoncepcióban vagy nem, vagy nem elég erősen szerepel például a munkához és a lakhatáshoz való jog biztosítása, illetve a környezet védelmének kötelezettsége és a következő nemzedékek iránti felelősség megfogalmazása.

Az új alkotmány létrehozásához a parlamenti pártok által megfogalmazottnál is több véleményt kell meghallgatni. Szili Katalin ezért már a kormány által tervezett alkotmányozó nemzetgyűlés létrehozása előtt a lehető legszélesebb párbeszédet kívánja kialakítani az egyházak, a szakszervezetek, az érdekképviseletek, a civil szervezetek és a köztestületek megkérdezésével.

A parlament alkotmány-előkészítő eseti bizottsága tavaly decemberben nyújtotta be a Háznak a Magyarország alkotmányának szabályozási elveiről szóló országgyűlési határozati javaslatot, amely mellékletként tartalmazza az eseti bizottság által készített alaptörvény-koncepciót. Az Országgyűlés március elején fogadhatja el az új alkotmány szabályozási elveiről szóló határozati javaslatot, amely alapján a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium elkészíti az új alaptörvény normaszövegének tervezetét. A parlament március 15. után - alkotmányozó nemzetgyűlésként - kezdi el ezt tárgyalni, s dönt róla várhatóan április 25-én, húsvéthétfőn.