Élénk vita alakult ki az Országgyűlésben a határon túli magyarok választójogáról

Novák Előd (Jobbik) számon kérte a kormánypártokon, hogy az előkészítő eseti bizottságban megszavazottakhoz képest miért nem került bele az alkotmánykoncepcióba a határon túli magyarok szavazati jogának megadása.

Salamon László (KDNP) az eseti bizottság elnöke válaszában leszögezte: nem arról van szó, hogy a kormány nem akarja biztosítani a választójogot a határon túliaknak, de a bizottságban csak elvekről szavaztak, nem pedig konkrét mondatokról. Az további döntés kérdése, hogy a határon túli magyarok szavazati joga az alkotmányban, vagy a sarkalatos törvényekben szerepel-e majd.

Szili Katalin független képviselő és az alkotmányt előkészítő nemzeti konzultációs testület tagja hozzászólásában leszögezte: "nem felelősséget érzünk, hanem felelősséget viselünk a határon túli magyarokért", és az Országgyűlés 2010-ben megszavazta a magyar állampolgárság megszerzésének könnyítését, "az állampolgársághoz pedig hozzá tartozik a szavazati jog is."
Szili Katalin szerint a kétkamarás parlament lehetőségének, valamint az országgyűlési képviselői és a polgármesteri tisztségek összeférhetetlenségének is szerepelnie kell az új alkotmányban.

Mágori Józsefné (Fidesz) felszólalásában leszögezte: az alaptörvény kapcsán mindenképpen le kell szögezni, hogy "a házasság csakis külön nemű személyek tartós, önkéntes kapcsolata lehet" illetve, hogy az alapvető jogok a magzatot fogantatásától fogva megilletik és az abortusz csak szűk körben történhet meg.Emellett a kormánypárti képviselő szerint a sarkalatos törvényeknek kell "rendet tenniük az elmúlt időszakban elharapódzott vallási bizniszek ügyében is."Mágori Józsefné végül szót emelt a jelenlegi négy éves országgyűlési ciklus öt évesre emelése mellett, amely szerinte alkalmasabb érdemi munka elvégzésére.

Gyimesi Endre (Fidesz) beszédében a kulturális örökséghez való jog folytonosságáról beszélt, Firtl Mátyás (KDNP) pedig azt kérte, hogy a keresztény gyökereket és értékeket emeljék be az alkotmányba.

Gaudi-Nagy Tamás (Jobbik) hozzászólásában "megkerülhetetlen kérdésnek" nevezte a történeti jogfolytonosság visszaállítását és szerinte megbocsáthatatlan bűn lesz, ha ez nem kerül bele a végleges alkotmányba. "A valódi rendszerváltást várják az emberek, nem pedig a jelenlegi cizellálását" - tette hozzá az ellenzéki képviselő.

A jobbikos képviselő emellett öt éves mandátumú felsőház létrehozását javasolja és kérte a "törvénytelenül fogvatartottak szabadon bocsátásának" szabályozását is. Gyüre Csaba (Jobbik) hozzátette: az alkotmányban pártja szerint szerepelnie kell a magyar nemzet természetes egységének helyreállítására való törekvésnek minden kormány részéről.

Hegedűs Lorántné (Jobbik) azt mondta, hogy a koncepció szerint a jelenlegi településszerkezet nem fenntartható. A képviselő tényként közölte, hogy azzal valóban problémák vannak, de leszögezte, hogy az örökségünket meg kell őrizni, ezért úgy kell továbblépni, hogy megakadályozzák annak széthullását.

Szájer József EP-képviselő azt javasolta, fontolják meg, hogy az új alkotmány a Himnusz első versszakával, "Isten nevével" kezdődjön.

Az alaptörvény készítése kapcsán közölte, ahhoz a kontinensen gyakorlatilag egyedülálló magyar alkotmánytörténet iránymutatást adhat. Javasolta azt is, hogy az alkotmány világosan jelezze, az 1990 előtti időszak a történeti alkotmányt és az 1956-os forradalom eszméjét leszámítva nem része a "közös alkotmányos hagyományunknak".

Kijelentette azt is, hogy Magyarországnak eddig nem volt kartális alkotmánya, ha csak "az 1949-ben elfogadott alkotmányát nem tekintjük annak". Szavai szerint ez az alaptörvény is csak az elmúlt húsz évben vált valódi, élő alkotmánnyá.
Leszögezte, hogy amikor az új alaptörvényt létrehozza a parlament, akkor azzal a népszuverenitást gyakorolják.
A jelenről azt mondta, hogy az alkotmány önmagában nem oldja meg az ország problémáit, de a szükséges változtatások szellemi alapját az alaptörvény biztosíthatja.

Kijelentette azt is, hogy az alkotmányban felelősséget kell vállalni a jövő nemzedékekért.

Kiss Sándor (Jobbik) azt hiányolta a mostani alkotmányszabályozás alapelveiből, hogy abban véleménye szerint nem mindig a magyar érdek jelenik meg. A honvédség kapcsán például leszögezte, hogy csak akkor szabad részt venni a külföldi konfliktusokban, ha az a haza védelmét szolgálja. Aggályosnak nevezte, hogy habár a honvédség irányítására a parlament jogosult, de ezt a nemzetközi szerződések korlátozhatják. Kijelentette, hogy az uniós elvárásokat annyira kellene teljesíteni, amennyire azok Magyarország érdekeit szolgálják.

Ékes József (Fidesz) logikusnak nevezte, hogy sem a preambulumba, sem az alaptörvénybe nem lehet mindent "belegyömöszölni", mert akkor a "vágyak kötete lenne". Leszögezte, olyan törvényeket kell alkotni, hogy az alkotmány elfogadása után egy korszerű, a nemzet egészét megtestesítő törvénykezés indulhasson el.

Kijelentette, a fenntartható fejlődés alapvető követelménye kell hogy találkozzon az alkotmány alapszövegével. Szavai szerint ezt kibontva megjelenik a hazai víz-, erdő- és természetvédelem valamint a földhöz való jog.