A kormány akkor hozza meg végső döntését a Iszlám Állammal szembeni magyar katonai szerepvállalásról, ha a parlamenti pártokkal folytatott konzultációk véget értek - mondta Szijjártó Péter szerdán újságíróknak, hozzátéve: úgy látja, a kétharmados többség létrejötte a kérdésben "reális forgatókönyv".

Együttes ülést tart az Országgyűlés nemzetbiztonsági és honvédelmi bizottsága az Iszlám Állam elleni harcban történő magyar szerepvállalásról Kovács Attila / MTI

A külgazdasági és külügyminiszter a parlament honvédelmi és a nemzetbiztonsági bizottságának szerdai együttes, zárt ülése előtt azt mondta: kedden az Országgyűlés külügyi bizottságában tartott beszámolója után Orbán Viktor miniszterelnök és Colleen Bell amerikai nagykövet találkozójára érkezve is erről adott tájékoztatást. Hozzátette: a kétharmad létrejöttét arra alapozza, hogy ellenzéki pártok képviselői között is volt, aki úgy nyilatkozott, hajlandó támogatni a szerepvállalást.

Kiemelte: az már korábban világossá vált, hogy az Iszlám Állam tevékenysége általánosságban növelte a terrorfenyegetettséget Európában, így Magyarországon is. Nyilvánvaló, hogy ha Magyarország katonákat küld ebbe a misszióba, arra a katonák biztonsága érdekében és itthon is fel kell készülni - fűzte hozzá.

Szijjártó Péter elmondta: Kósa Lajos, a honvédelmi bizottság fideszes, valamint Molnár Zsolt, a nemzetbiztonsági bizottság szocialista elnöke zárt ülést hívott össze annak érdekében, hogy az Információs Hivatal (IH), a Terrorelhárítási Központ (TEK), valamint a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat (KNBSZ) vezetői el tudják mondani azokat az - alapvetően a biztonsági helyzet esetleges alakulásáról szóló - információkat, amelyeket nyilvánosság előtt nem lehet, de rendkívül fontosak ahhoz, hogy a parlamenti képviselők megalapozott és felelősségteljes döntést tudjanak hozni.

A külügyminiszter szerint Pásztor István, az IH, Hajdu János, a TEK és Kovács József, a KNBSZ vezetője tudja megadni azokat az információkat, amelyek egészen biztosan alapvetően fogják befolyásolni a parlamenti képviselők döntését.

Szijjártó Péter azt is elmondta: a kormány azután fog dönteni, hogy a parlamenti pártokkal való konzultációk véget értek. Mint kiemelte, katonák külföldi bevetéséről, valamint a nyugati értékrend ellen indított támadás visszaveréséről van szó. "Ha van nemzeti ügy, ez az" - szögezte le. Hozzátette: ennek nem kormány-ellenzék dimenzióban kell eldőlnie, azt szeretnék, ha minél szélesebb körű támogatást tudnának a parlamentben szerezni. A kormánydöntés akkor fog megszületni, ha a parlamenti pártok állásfoglalását is ismerik. A végső döntést a parlament hozza meg, és azt kell a kormánynak végrehajtania - fejtette ki az ülés előtt nyilatkozva a külügyminiszter.

Az Országgyűlés honvédelmi és nemzetbiztonsági bizottságának együttes zárt ülésén a külügyminiszter, valamint a polgári és katonai titkosszolgálati szervek vezetői mellett részt vesz Hende Csaba honvédelmi miniszter, Benkő Tibor vezérkari főnök, Tasnádi László, a Belügyminisztérium rendészeti államtitkára, hogy tájékoztatást adjon a katonai szerepvállalásról.

A zárt ülésen Szelényi Zsuzsanna független országgyűlési képviselő és Demeter Márta (MSZP) is részt vett volna, hogy több, előző nap a külügyi bizottságban már feltett kérdésére választ kapjon. Röviddel az ülés kezdete után azonban mindketten távoztak. Szelényi Zsuzsanna elmondta: eseti titoktartási kötelezettség vállalásával és a két testület tagjainak támogatásával részt vehettek volna az ülésen, azonban a kormánypárti képviselők ezt leszavazták.