Mikola István, a külgazdasági tárca államtitkára szerda este a Hír TV-ben még azt hangoztatta: Magyarország megvétózza az egyezményt, ha „a legfontosabb magyar érdekeket nem sikerül érvényesíteni". Csütörtökön a parlamentben főnökének, Szijjártó Péternek a bátorságából már csak arra futotta, hogy a kormányzat csak az ország számára előnyös megállapodást támogat majd. Szijjártó úgy érvelt, hogy rendkívül nehéz előre megjósolni a hatásokat, de a kicsi és nyitott gazdaságú Magyarország számára előnyös lehet a kereskedelmi akadályok lebontása.

A kabinet megrendelésére készített számítások optimális esetben 0,2-0,3 százalék GDP-növekedést valószínűsítenek a TTIP elfogadása nyomán, ezért a minimális hatásért azonban komoly engedményeket kell tenni, többek között lemondva arról a lehetőséről, hogy környezetvédelmi vagy egészségügyi megfontolásból korlátozzuk bizonyos, más piacokon szabadon forgalmazható termékek kereskedelmét. Ha mégis megtesszük, az érintett cégek kártérítésért perelhetik az államot külföldön működő, speciális jogkörű vitarendező testületek előtt.

Az egyezményt – amelynek pontos tartalma egyelőre nemhogy a közvélemény, de a parlament előtt is ismeretlen – az Együttön kívül gyakorlatilag az egész ellenzék elutasítja. A Jobbik egyenesen új gyarmatosításnak nevezte a javaslatot, amely a jólét és a biztonság csökkenése mellett növelheti a GDP-t, összességében csökkentve a magyar lakosság életszínvonalát. Az MSZP elsősorban a demokratikus deficit miatt nevezte elfogadhatatlannak a TTIP-t: a szocialisták szerint elég volt a titkos megállapodásokból és a külföldre delegált jogvitákból. Schiffer András, az LMP vezérszónoka szerint az egyezmény – nem csak magyar szempontból – a nemzeti önrendelkezés utolsó bástyáinak feladása, amely a környezeti és a pénzügyi válságra is rossz válaszokat ad.

Példaként említette az USA és Mexikó közötti hasonló megállapodást, ami tartósította a közép-amerikai ország leszakadását, és lehetővé tette például, hogy a gyógyszerek árának csökkentése vagy a minimálbér emelése miatt pereljék magáncégek a kormányt. Az EP-képviselőként szót kapó Jávor Benedek, a Párbeszéd Magyarországért politikusa azt emelte ki: az Európai Parlamentben egyáltalán nincs többsége a TTIP-nek, nagyon súlyos fenntartások fogalmazódtak meg az uniós agrárpolitika, a környezetvédelem, az élelmiszer-biztonság, a vegyianyag-szabályozás, illetve a szabad kereskedelem összeegyeztethetőségével kapcsolatban. Jávor megemlítette, hogy az egyezmény alapján az EU-nak konzultációs kötelezettsége lenne az USA-val a kereskedelmet érintő jogalkotásban.