Soltész Miklós értékelése szerint az elmúlt időszakban teljesen összekeverték a szociális segélyezést a családtámogatási rendszerrel, olyannyira, hogy a szociális segélyből szerezhető jövedelem elérte a munkából szerezhető jövedelem szintjét. Éppen ezért a szociális támogatást rászorultság alapján kell, hogy kapják az emberek - tette hozzá.
Megjegyezte, ehhez szorosan kapcsolódik az a célkitűzése, hogy "produktív szociálpolitikát" kíván megvalósítani, ami annyit tesz, hogy ha a közösség ad valakinek segélyt, támogatást, akkor a rászorulttól is elvárható valamilyen munka, vagy feladat teljesítése, amit el tud végezni.
Soltész Miklós hangsúlyozta: a családtámogatási rendszernek ösztönzőnek kell lennie, egyaránt ösztönözni kell a családokat a gyermekvállalásra és a gyermek felnevelésére is. Ennek része a családi pótlékon belüli változtatás, a devizahitelesek és a hitelkárosultak védelme és segítése, valamint a fiatalok otthonteremtési támogatása is - mondta.
Kitért arra, hogy a családtámogatási rendszer ösztönző részét képezi az úgynevezett "családi jog" is (eddig családi adókedvezmény), ami szerint ha egy házaspár vállalja azt, hogy felnevel egy gyermeket, akkor keresetük egy bizonyos részét nem kell, hogy leadózzák.
A családtámogatási rendszer részét képezi még az édesanyák részmunkaidős foglalkozatásának segítése, valamint a gyes három évre való visszaállítása 2012-től - folytatta.
A családok támogatásáról szóló, szeptember elsején hatályba lépő törvényjavaslat kapcsán elmondta: nevelési támogatás iskolaköteles korig járna a családoknak; a jegyzőnek eddig is volt beavatkozási lehetősége, ha a szülők nem a gyerekre költötték a támogatást. A mostani javaslat szerint a jegyző elveheti a nevelési támogatást és féléven keresztül természetbeni juttatásként kapná meg a gyerek - mondta. Hozzátette azonban: az iskoláztatási támogatásnál sokkal szigorúbb lesz a kormány, ugyanis be akarják tartani az alkotmány azon passzusát, ami szerint a szülőnek, a nevelőnek kötelessége iskolába járatni a gyereket.
Elmondta, az ötvenedik óra igazolatlan hiányzás után a családtól elveszik az iskoláztatási támogatást és védelembe veszik a gyermeket. Megjegyezte: egy, még a nyáron elkészülő kormányrendelet szabályozza majd azt, hogy az elvett iskoláztatási támogatás milyen módon jut vissza az illetékes önkormányzathoz, amelyik egy elkülönített számlán kezeli majd a pénzt.
Soltész Miklós közölte: a gyermek védelembe helyezése nem azt jelenti, hogy a gyereket kiemelik a családból, hanem azt, hogy a család kap egy segítséget - egyebek közt a gyermekjóléti szolgálattól - egy másik életforma kialakítására.
Elmondta még: államtitkársága feladatkörébe tartozik a miniszterelnök által kedden bejelentett akciótervek közül az adományozás áfamentessé tétele, valamint az a javaslat is, hogy a kormány 2010. december 31-ig meghosszabbítaná a kilakoltatási moratóriumot, és egyúttal tárgyalásokat kezdeményez az adósok és a hitelezők között a bajba jutott lakáshitelesek jövőjének rendezéséért.
Fontos szociális és családokat érintő intézkedésnek nevezte azt a javaslatot is, ami a közüzemi díjak emelésének moratóriumára és az új árképzés szabályainak kidolgozására irányul.
Azzal kapcsolatban, hogy a kormány tervei szerint bevezetnék a bankadót, azt mondta: a bankok és más pénzügyi társaságok is felelősek a kialakult hitel-, valamint lakhatási válságért, így e körnek is részt kell vállalni a helyzet megoldásában.
Közölte: az államtitkárság segít kidolgozni az adományozás áfamentessé tételén kívül egy törvényjavaslatot a hitelkárosultak és a bajba jutott családok problémáinak jövőbeni megoldására.
Államtitkárként azt tudja ígérni, hogy a nyugdíjakat a jelenlegi gazdasági helyzetben "megtartják reálértéken".
Beszélt arról a tervéről is, hogy elindítanák az úgynevezett "önkéntes munka" rendszerét, melyet leginkább az idősek védelmében dolgozna ki a kormány. Példaként azt mondta: a nyugdíjas tanító, bár már nem dolgozik, de a fejében még ott van a tudás, a tapasztalat, amit át tudna adni a fiatalabbaknak.
Soltész Miklós közölte: az oktatási államtitkársággal közösen dolgoznak azon a javaslaton, mely szerint a még érettségi előtt álló, 16-17 éves diákok vegyenek részt 4-5 napos, esetleg két hetes "misszióban", melynek az a lényege, hogy idősotthonban, fogyatékosotthonban, gyermekotthonban végeznének társadalmi munkát. Soltész Miklós szerint ennek hatása lehet majd arra, hogy a diákok, mikor munkaadóvá válnak, nem riadnak majd el attól, hogy megváltozott munkaképességű, fogyatékossággal élő embert foglalkoztassanak.
Itt említette meg, hogy az államtitkárságon belül a fogyatékos főosztályt egy látássérült fiatalember vezeti majd, és a kabinetben is fog egy vak fiatalember dolgozni.