Magyarországon kicsit mások az arányok: a legtöbben Afganisztánból jöttek, aztán következnek a szíriaiak, igaz, a különbség elenyésző,mindkét csoport létszáma 35 ezer körül mozgott, míg – a tavaszi koszovói menekülthullámot nem számítva – öt és fél ezer fővel az irakiak a harmadikak – tájékoztatta a Népszabadságot Simon Ernő, az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának (UNHCR) magyarországi szóvivője.

Vagyis az ideérkezők 85-90 százalékát a hazájukban uralkodó állapotok miatt jó eséllyel megilleti a menekültstátus, ám az esetek többségében azt már másutt kaphatják meg, mivel mintegy 95 százalékuk még kérelmük elbírálása előtt továbbutazik. Tavaly az EU tagországaiban összesen 626 ezer menedékkérelmet nyújtottak be (csaknem másfélszer annyit, mint 2013-ban), és ennél több, 672 ezer beadvánnyal csak 1992-ben, a délszláv háborúk és a Szovjetunió szétesése miatt kellett megbirkóznia az akkor még 15 tagú uniónak.

Idén az első három hónapban 185 ezren kértek oltalmat az EU-ban, nagyjából annyian, mint ahányan az Eurostat adatai szerint tavaly összesen védelmet kaptak a tagországok valamelyikében. A legnagyobb befogadó (48 ezer fővel) Németország, utána 33 ezerrel Svédország, 21-21 ezerrel pedig Franciaország és Olaszország következik. A részletekben lehetnek eltérések, de a rendszer mindenütt hasonló a magyarországihoz. Itt a menedékkérők három státuszt kaphatnak – mondta a lapunknak Simon Ernő.

Ha az ENSZ menekültügyi egyezménye alapján jogosultak rá, akkor megkapják a menekült minősítést, amelyet először tíz év elteltével vizsgálnak felül. A második az oltalmazotti kategória – ezzel lényegében ugyanolyan jogokhoz jutnak, mint a menekültek, de öt év múlva döntenek a hosszabbításról, a harmadik pedig a befogadotti státusz, amely Magyarországon egy évre szól. Ebbe azok tartoznak, akik az előző kategóriák követelményeinek nem felelnek meg, ám a befogadó ország úgy ítéli meg, hogy veszélyben lennének, ha hazaküldenék őket.

A menekülteket ugyanolyan jogok illetik meg, mint bármely európai ország állampolgárait. Igaz, nem lesznek automatikusan európai polgárok, nem kapják meg például a szabad munkavállalás lehetőségét, és nem szavazhatnak a parlamenti választásokon. A helyi voksolásokon azonban részt vehetnek, ha van bejelentett lakcímük. Megilleti őket a munkavállalás, az oktatás joga és egészségügyi ellátás, a befogadó országok pedig igyekeznek a társadalmi beilleszkedésüket is segíteni. A magyar kormány tavaly év elején vezette be az integrációs szerződés intézményét.

Ezt a menekültstátus elnyerésekor kötik meg az adott személlyel, két évre szól, és egy egyszeri segélyen túl rendszeres, de fokozatosan csökkenő összegű anyagi támogatással jár – ismertette a hazai rendszert a UNHCR magyarországi szóvivője. Simon Ernő ugyanakkor hozzátette: több más uniós államban az integrációs politika sokkal centralizáltabban működik, például állami finanszírozású nyelvtanfolyamokat, a munkavállalást segítő szakmai képzéseket is szerveznek a menekülteknek.

A gyakorlat azt mutatja, hogy az uniós tagországok között van különbség az elbírálás szigorában és időtartamában. Van példa a gyorsított ügyintézésre is: Svédország egy ideje a Szíriából érkezőknek gyakorlatilag automatikusan megadja a menekültstátust. Stockholm egyébként a menekültek számának növekedése ellenére sem változtatott bevándorlási politikáján – közölte lapunk kérdésére a skandináv ország budapesti nagykövetsége.

Mikael Elmehed ügyvivő tájékoztatása szerint az idén eddig 45 ezer menekültstátus iránti kérelmet nyújtottak be az országban, amely nem végez számításokat arra vonatkozóan, hogy hány bevándorlót képes „felszívni”, mert „a menedékjog nem olyan ügy, amelyben felső határt lehet szabni”. A Reuters azon hírére, amely szerint mintegy ötezer migráns koldul Svédországban, a diplomata közölte: ezek többnyire EU-országok állampolgárai, akik szabadon mozoghatnak az unió területén.