A "Visszaélési joggyakorlat?" címmel megfogalmazott kérdésben Gulyás József, az SZDSZ parlamenti képviselője felhívja a figyelmet arra, hogy - dacára a Magyar Gárda Egyesület feloszlatásának ügyében megszületett "jogilag körültekintő, megalapozott" ítéleteknek - a gárdisták és a gárdistákat szervező politikai erő, a Jobbik képviselői "nyíltan semmibe veszik" a bíróság döntéseit. Ennek jele az, hogy folytatják a feloszlatott Magyar Gárda szervezését hétről hétre, és az ország különböző pontjain szervezett eseményekkel üzenik meg, hogy a törvények, valamint a Magyar Köztársaság bíróságainak ítéletei rájuk nem vonatkoznak. Nyíltan és egyelőre következmények nélkül szervezik újra, "pontosabban tovább" a gárdát, bár ezt egyértelműen büntetni rendeli a büntető törvénykönyv.

Gulyás József hangsúlyozta, nyilvánvaló, hogy bűncselekményt követ el az, aki a júliusi jogerős bírói ítélet óta a gárda további működéséhez szükséges szervező magatartást tanúsít, "így például toboroz, gárdistaavatást, tüntetést szervez, gárdista eseményt hirdet, finanszírozza a szervezést". Az egyértelmű bírói döntéshez képest az ítélet végrehajtása viszont "bizonytalankodó", a rendőri fellépés pedig szembeszökő helyi különbségeket mutat.

A szabad demokrata politikus írásbeli kérdésében 11 konkrét példát hozott fel az "inkonzisztens gyakorlatra". Annak példája szerinte az is, hogy amíg augusztus 22-én Szentendrén a rendőrség behatolt arra a magánterületre, ahol gárdisták avatására került sor, s egyben 133 résztvevő ellen szabálysértési eljárás indult, addig szeptember 13-án Erdőtelken, szeptember 13-án Kerepesen, szeptember 20-án Sarkadon, szeptember 25-én és 27-én Kiskunlacházán, valamint október 6-án Pomázon nem - vagy nem a szentendreihez hasonló mértékben - történt rendőri intézkedés.

Utalt arra, hogy szeptember 29-én és október 6-án is szóvá tette már az Országgyűlésben a végrehajtó hatalom felelősségét és az egységes jogalkalmazói fellépés szükségességét a Magyar Gárda további szervezésének ügyében, tekintettel arra, hogy "nincs könnyű helyzetben" a jogalkalmazó rendőr.

Gulyás József kifejtette, éppen ezért tartja változatlanul indokoltnak, hogy Draskovics Tibor, aki szakminiszterként irányítja a rendőrséget, "adjon iránymutatást az országos rendőr-főkapitánynak a Fővárosi Ítélőtábla 5.Pf.20.738/2009/7. számú ítélete rendőri alkalmazása vonatkozásában, és egyúttal bízza meg a főkapitány urat rendőri szervek számára kötelező utasítás kiadásával".

Gulyás József négy konkrét kérdést tett fel az igazságügyi és rendészeti miniszternek. Az egyik, hogy a tárcavezető szerint megfelelő-e a jogalkalmazói gyakorlat a feloszlatott Magyar Gárdával összefüggésbe hozható cselekmények esetében. Azt is tudni szeretné, hogy a miniszter mit akar tenni az egységes, határozott rendőri fellépés érdekében. Az iránt is tudakozódik: mikorra várható, hogy a vádhatóság részére vádemelési javaslattal átadják a Magyar Gárda ügyében hozott ítélettel összefüggésben keletkezett, "az egyesülési joggal való visszaéléses" ügyeket. Végezetül azt is megkérdezte, sor került-e arra, hogy - amint arról a bíróság a feloszlatott egyesület vagyonával kapcsolatosan rendelkezett - "az alperes meghatározott pénzintézet által vezetett pénzforgalmi számláján levő pénzösszeget a Magyar Kincstár javára" átutalják.

Gulyás József kedden a parlamentben napirend előtti felszólalásban szorgalmazta, hogy az igazságügyi és rendészeti miniszter "adjon iránymutatást az országos rendőrfőkapitánynak a Fővárosi Ítélőtábla Magyar Gárdára vonatkozó ítélete tekintetében,  és bízza meg a főkapitányt a rendőri szervek számára egyértelmű utasítás kiadásával" a gárdával szembeni egységes jogalkalmazás érdekében. Már akkor bejelentette azt is, hogy írásbeli kérdéssel készül megkeresni az igazságügyi és rendészeti minisztert a Magyar Gárda törvénysértő működése és az eddig tapasztalt jogalkalmazói következetlenségek miatt.