Az Atlatszo.hu szerint a minisztériumoknak minden hónapban a Magyar Közlöny mellékletében közzé kell tenniük, kiket neveztek ki köztisztviselőnek vagy minisztériumi vezetőnek, illetve kiket mentettek fel állásukból. A szabály azt a célt szolgálja, hogy mindenki megtudhassa, kik azok a köztisztviselők, akik közpénzekből közügyeket intéznek. Ezt a kötelezettséget ugyanakkor csak néhány minisztérium teljesítette rendszeresen, mások valószínűleg megfeledkeztek róla, ezért idén év elején egyben közölték másfél évnyi személyi változásaikat. A Külügyminisztérium azonban még ekkor is csak statisztikai összesítést közölt a személyi állományáról, egyszerűen nem volt hajlandó teljesíteni törvényes közzétételi kötelezettségét – állítja a portál.

Az Atlatszo.hu ezért adatigényléssel fordult a KüM-höz, ám a tárca megtagadta a kért adatok közlését. A portál bírósághoz fordult.

"A tárgyaláson egészen elképesztő érveléssel próbálkozott a minisztérium: egyfelől azt állította, hogy nem rendelkezik a kért 'adatbázissal' (!), másfelől pedig arra hivatkozott, hogy a kért adatokat külföldi titkosszolgálatok felhasználhatják. Az igényelt adatokkal a KüM nyilvánvalóan rendelkezik, ezért erre nem is vesztegetünk különösebb szót. A titkosszolgálatos érvelés azért meglepő, mert ami védett adat, azt államtitokká kell minősíteni, de ez jelen esetben nem történt meg, továbbá a kért adatok a minisztérium épületének névtábláiról is leolvashatóak, ezen túlmenően pedig ha diplomáciai fedésben dolgozik egy hírszerző, akkor a KüM-ös fedőállása éppen attól fedőállás, hogy nyilvános, aminek a fedésében, rejtve dolgozik az érintett személy" – írja az Atlatszo.hu.

A bíróság osztotta a portál álláspontját, amely a pert első fokon megnyerte.