Szent tehenek tüntetése a Kossuth téren
Táncolva, énekelve, zenélve tüntettek a krisnások és szimpatizánsaik a Parlament szomszédságában, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium előtt. „Nem politikai gyűlésen, hanem figyelemfelhívó demonstráción vagyunk” – hangsúlyozta az egyik szónok a több száz ember részvételével tartott rendezvényen. A krisnások magukkal hoztak néhányat a szent állatként tisztelt tehenek közül is.
Az új egyházi törvény miatt bizonytalanná vált a Somogyvámos határában létrehozott Krisna-völgy jövője. A hinduizmushoz tartozó közösség 1993-ban kárpótlási jegyekért, saját erőből és adományokból vásárolta meg a 270 hektáros területet: a krisnások kemény munkával virágzó biogazdaságot teremtettek, amely az elmúlt években több százezer látogatót vonzott.
Ha az egyházi státuszától megfosztott közösség kénytelen lesz egyesületté alakulni, akkor a Krisna-völgyet a bezárás fenyegeti. A jelenlegi szabályozás szerint Magyarországon egyesületek nem birtokolhatnak földterületet. Az alapítványi, céges vagy magántulajdonba történő átírás a krisnások számára vállalhatatlan költséggel, sok tízmillió forintos kiadással járna.
A Krisna-völgyben jelenleg mintegy háromszázan élnek (szerzetesek, kisgyermekes családok), a terület 52 tehénnek és ökörnek is a lakóhelye. A krisnások méltányolják, hogy a parlament emberi jogi bizottsága törvénymódosítást kezdeményezett a földkérdés megoldására, de a problémát mindaddig nem tekintik rendezettnek, amíg az Országgyűlés ténylegesen meg nem szavazza az előterjesztést. A Krisna-völgy megmentése érdekében közzétett petícióhoz rövid időn belül több mint 30 ezren csatlakoztak az interneten.
Máig nem tudni, hogy a Fidesz az utolsó pillanatokban miért írta felül az új egyházi törvényről szóló KDNP-s javaslatot, amelyet amúgy előzőleg a kormány is jóváhagyott. Az eredményt viszont látjuk: a nyáron elfogadott – belső ellentmondásokkal terhelt, meglehetősen silány minőségű – jogszabály a több száz vallási közösség közül csak tizennégyet ismer el egyházként. (Érdekesség, hogy a tekintélyes Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa több tagszervezete sem kapta meg az egyházi státuszt.)
Az úgynevezett sarkalatos törvény legfontosabb pontjai január elsejével lépnek hatályba. Azok a vallási szervezetek, amelyek eddig nem nyerték el a kétharmados jobboldal tetszését, a közigazgatási tárcánál – tisztázatlan feltételek mentén – kérelmezhetik egyházi bejegyzésüket. A végső szót a parlament mondja ki. Határidőkről és fellebbezési lehetőségről a törvény nem rendelkezik. Az elutasított közösségek lényegesen rosszabb anyagi és jogi körülmények között, egyesületként folytathatják.
Kérdés, hogy a jogalkotó belegondolt-e a következményekbe. A jobboldal – arra hivatkozva, hogy kiszűri a vallási köntösbe bújt üzleti vállalkozásokat – valódi egyházak által fenntartott oktatási és szociális intézmények működését is veszélybe sodorta.
A parlament hétfői ülésén Nyakó István szocialista politikus a krisnásokon és a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösségen kívül szót emelt a buddhista gyökerű Dzsaj Bhím Közösség érdekében is, amely észak-magyarországi szegény településeken tart fenn iskolákat.
A kormányzat szerint azonban nincs ok aggodalomra. AZ MSZP-s képviselőnek adott válaszában Rétvári Bence államtitkár közölte, hogy a minisztériumnál eddig már hetven vallási közösség kezdeményezte az egyházi regisztrációt. Az államtitkár azt állította, hogy adott esetben egyesületként is ugyanúgy folytathatják tevékenységüket.
Az Alkotmánybíróság közben tárgyalni kezdte az egyházi törvény elleni beadványokat. Döntés a későbbiekben várható.
