A panaszos egy médiában megjelent értesülés nyomán fordult beadvánnyal a biztoshoz. Eszerint  egyes lézernyomtatók szabad  szemmel nem látható kódokat írnak a kinyomtatott dokumentumokra. A  gyártó ezt sem a termékleírásban, sem pedig a specifikációban nem  említi, azaz a kódolás tényét nem közli a felhasználókkal.

A bűnjel

A biztos megkereste a magyarországi forgalmazó vállalkozás vezérigazgatóját, valóban alkalmaznak-e ilyen kódokat, azok alkalmasak-e a felhasználó azonosítására, továbbá hogy mi az  adatkezelés célja. A válaszlevél arról tájékoztatta a biztost, hogy egyes színes  lézernyomtatók valóban alkalmasak szabad szemmel nem látható kódok elhelyezésére. A kódok azonban kizárólag a nyomatot létrehozó  nyomtatóval hozhatók kapcsolatba, a nyomtatást végző személlyel,  vagy a nyomtatóhoz kapcsolt számítógéppel nem.

A cégvezető szerint a  hazai forgalmazó nem folytat ilyen jellegű adatkezelést. Az adatvédelmi biztos a választ nem tartja elfogadhatónak, hiszen előfordulhat olyan eset, amikor a nyomtató is hozzárendelhető az  érintett felhasználóhoz. Ezért - és mert a lézernyomtató nem csak  Magyarországon, hanem az Európai Unió többi országában is megvásárolható –  Jóri András közös álláspont kialakításáért az uniós adatvédelmi  hatóságok képviselőit összefogó úgynevezett 29-es Munkacsoporthoz  fordul.