Vezessenek be zéró toleranciát a romákkal szemben jogsértő magatartást tanúsító közhivatalokkal szemben - egyebek mellett ezt követelték április 8-án, a romák világnapján a piros-fehér-zöld, uniós és cigány zászlókat lobogtató tüntetők a Kossuth téren. Elvárják, hogy az Európai Unió és a tagállamok kormányai egyértelműen ítéljék el a romákat érő erőszakos cselekedeteket (elismerve azok rasszista indíttatását), gondoskodjanak azonnali állami intézkedésekről, amelyek megvédik az európai uniós roma polgárokat.

Odabent, a Néprajzi Múzeumban közben arról az uniós romastratégiáról tanácskoztak, amelynek keretprogramját magyar kezdeményezésre fogadta el az Európai Bizottság.

A múzeum aulájába is jutott a tiltakozókból. Miközben a konferencia rangos vendége, Viviane Reding, az Európai Bizottság alelnöke, a „jogérvényesülésért, alapvető jogokért és uniós polgárságért" felelős biztos beszélt, jogvédők néma demonstrációt rendeztek: feliratokat és piros lapokat (pontosabban: dossziékat) tartottak a magasba. Azt kifogásolták, hogy a romastratégia szövege túl sok általánosságot tartalmaz, és - bár szóbeli egyeztetések folytak - a civil szervezeteket intézményesen nem vonták be az előkészítésbe.

Viviane Reding későbbi sajtótájékoztatóján kérdésünkre közölte, hogy mindenkinek joga van tüntetni, ezzel együtt érzékeltette, nem érzi megalapozottnak a bírálatokat. Elmondása szerint ő maga is tárgyalt a civil szervezetekkel, amelyek álláspontja az elfogadott szövegben is tükröződik.

A jórészt külföldi (és roma) jogvédők mindenesetre megmutatták a magyarországi szélsőjobbnak, hogy az ellenvélemény kifejtésének kulturált formái is léteznek. Nem feltétlenül kell káromkodva szétordibálni egy rendezvényt, vagy öklöt rázva és pfújolva fenyegetni a szónokot...

A romastratégia az oktatásra, a foglalkoztatásra, az egészségügyre és a lakhatásra koncentrál, ennek nyomán mindegyik tagállam elkészíti saját helyzetére szabott programját. Mindig vita lesz arról, hogy milyen messzire lehet elmenni, de - állapította meg Balog Zoltán, a társadalmi felzárkózásért felelős államtikár - annyi már kijelenthető, hogy „vágányra állítottuk az ügyet".

A gyöngyöspatai és hejőszalontai szélsőjobboldali felvonulással kapcsolatban az államtitkár hangsúlyozta, hogy a kormány nem maradt tétlen: létrehozott egy olyan konfliktusmegelőző és -kezelő mechanizmust, amelynek működtetése a megyei kormánymegbízottak koordinálásával történik. Balog Zoltán elítélte a rasszista félelemkeltést, ugyanakkor megjegyezte: sok helyen tényleg katasztrofális a közbiztonság, megértést igényel azoknak az embereknek a kétségbeesése is, akik esetenként rossz eszközökhöz nyúlnak.

Lendületet vehet a roma integráció - bizakodott Andor László, az Európai Bizottság „foglalkoztatás, szociális ügyek és társadalmi összetartozás" biztosa. Optimistán nyilatkozott a Fidesz európai képviselője, Járóka Lívia is. Igaz, a roma politikus hozzátette: a stratégia várhatóan csak három-négy év múlva fogja érezteti hatását, és becslése szerint negyven-ötven évbe is beletelik, mire elmondhatjuk, hogy megvalósult a cigányok esélyegyenlősége az Európai Unióban.

A szintén fideszes Farkas Flórián, az Országos Roma Önkormányzat elnöke viszont reméli, hogy az a megállapodás, amit Orbán Viktorral készül aláírni, már ebben az évben konkrét eredményeket hoz.

A miniszterelnök előző nap, a Millenáris Teátrumban tartott rendezvényen jelentette be, hogy a közeljövőben megszületik az általa történelmi jelzővel illetett megállapodás. Több mint százezer embernek szerveznek közmunkát, több tízezer roma fiatal piacképes szaktudást szerezhet. Farkas Flórián - aki nem győzte méltatni az általa vezetett Lungo Drom és a Fidesz közötti együttműködést - újabb adalékokkal szolgált. Így például: tekintettel arra, hogy a cigányok átlagos életkora jóval elmarad a nem cigányokétól, széles körű szűrővizsgálat indul az országban.