Az erről szóló kormányzati anyagok azzal kalkuláltak, hogy az idei, 27 milliárdos tervezett bevételt megtermelő 11 pontos csomagnak a jövő évben is lesznek támogatást mérséklő hatásai. Ugyanakkor még mindig nem ismert a 120 milliárdos megtakarítás érdekében bevetetett eszközök teljes palettája, sőt az sem, hogy az idei 27 milliárdból, hogyan lesz jövőre további 80 és végül 2013-ban összesen 120 milliárdos megtakarítás.

Már az idei bevételek teljesülésével is baj lehet, mert a Széll Kálmán Terv több olyan intézkedése, amely a gyógyszerpiacot érintik, csak októbertől vagy éppen a következő év elejétől lép hatályba. Szakértők szerint így viszont igencsak kétségessé válik, hogy a tervben a gyógyszerpiactól remélt bevétel összejön-e. A százhúsz milliárd legnagyobb hányadát a gyártók és forgalmazóknak kellene megfizetni, hiszen a kormány többször is deklarálta: a betegek terhei nem növekedhetnek. Ha pedig így lesz, abba akár a patika-hálózat bele is roppanhat. A gyógyszertárak már most eladósodottak, ha pedig a gyógyszerpiaci megszorítások nyomán tovább csökken a jövedelmezőségük, a gyógyszertárak harmada becsukhat.

Közben a gyártók, amelyek a Széll Kálmán Terv gyógyszerpiaci megszorításainak legfőbb teherviselői, több kormányzati lépést barátságtalanak ítéltek, egyebek mellett azt is, hogy miközben a Széll Kálmán Terv súlyos milliárdjainak befizetést tőlük várják, az őket érintő megszorításokról csak formálisan egyeztettek velük. Az innovatív gyógyszergyártók néhány napja újra közleményben kérték a kormányt, hogy kezdjenek érdemi tárgyalásokat a gyógyszerpiacot érintő megszorító csomagról. Érveik szerint az iparágat 2007 óta sújtó extraadók és befizetések nagysága 2010-ben elérte az 51 milliárd forintot, mely a más ágazatokra kivetett válságadóknál 8-10-szer több. Ezért arra kérik a kormányt, hogy a gyógyszeripart érintő extra adókat tekintse ideiglenes tehervállalásnak és azokat szüntesse meg 2013-tól.

A párbeszéd kezdeményezésére a múlt heti parlamenti események is okot adtak. A kormány egyéni képviselői indítvánnyal még a meglévő kedvezményeiket is megnyeste. A gyógyszergyártók kutatás-fejlesztésre költött forintjaikat egy korábbi jogszabály szerint levonhatták volna a 12 százalékos extraadójukból, ezt a kedvezményt a 2010-es évben érvényesíthettek volna először. Ám ezt Rogán Antal által benyújtott törvénymódosítás visszamenőleges hatállyal a kedvezményüket a felére csökkentette.

A cégek szerint nehezen értelmezhető, hogy lehet a már lezárt üzleti év, és egy lezárt kutatás-fejlesztési beruházás elszámolásának utólagos módosítása. Az is csak rontott a gyártók hangulatán, hogy az egészségügyi salátatörvényhez az utolsó pillanatban benyújtott és elfogadott módosító javaslat miatt a két tőzsdei gyógyszergyártó – az Egis és Richter – valószínűleg kevésbé jár majd rosszul, mint a többiek.  Az új módosítás szerint ugyanis, ha egy gyógyszercég a gyógyszerei állami támogatására jutó összeg legalább 70 százalékát kutatás-fejlesztésre fordította, akkor a teljes 20 százalékos befizetése visszaigényelhető. Ezt az elvárást viszont csak az említett két gyártó tudja teljesíteni.

A szakértők kétségesnek ítélik a táppénz-kiadásokat érintő intézkedések megtakarító hatását is. A csomag részeként megszüntetik az úgynevezett passzív táppénz intézményét, de a jövőben nem kell várni a diagnosztikai vizsgálatokra azoknak, akiknek munkahelyük van. Ők úgynevezett soron kívüli ellátásra jogosító beutalót kapnak. A cél, hogy mielőbb visszatérhessenek a munkahelyükre. A jövőben az eddigi gyakorlattal ellentétben az orvosokat is kártérítési felelősség terhelné, ha álbeteget írnak ki táppénzre.

Szűkül a betegség idejére járó pénzbeli ellátás is. A jövőben ugyanis csak addig jár a táppénz, amíg valakinek munkaviszonya van. Vagyis megszűnik az a lehetőség, hogy az elbocsátás után még három napig táppénzre legyen jogosult. A még hatályos szabályok szerint az úgynevezett passzív táppénz legfeljebb 30 napig jár. A teljes csomag megtakarító hatása alig éri el – becslések szerint a 10 milliárd forintot, már ha egyáltalán bejön ennyi. Eddig is szinte valamennyi egymást váltó kormány szívesen "húzott" a táppénzkiadásokból. Az elmúlt hét évben négyszer szigorítottak ezen az ellátási formán, amelynek fedezetét a munkaadók és a munkavállalók járulék formájában befizetik. A legutolsó szigorítás 2009 nyarán lépett életbe, amikor a Bajnai-kormány a jogosultság szabályait és a kifizethető összeget szűkítették, valamint maximálták a táppénz összegét is. Ez a megszorítás hatásos volt, tavaly 16 milliárd forinttal kevesebbet fizetett ki az egészségbiztosító a betegeknek. Csakhogy most a Népszabadság által megkérdezett féltucatnyi háziorvos szinte egybehangzóan állította: már alig van betegük, akinek van még munkahelye és táppénzre lehet venni.