Tavaly a kormány nemcsak a rendszerváltás óta nagy vonalakban változatlan országos horgászrendet írta át, hanem a balatoni szabályokat is, a többi közt betiltva a tó halgazdálkodásában kitüntetett szerepet játszó állományszabályozó halászatot. A Balaton esetében akkor a Tisza-tavat nevezték követendő példának, a jelek szerint azonban az ország második legnagyobb horgászvizén sincs minden rendben, mert ott most gyökeresen átírják a szabályozást.

Halőr a horgásznál. Napi öt hal helyett hármat lehet elvinni Móricz-Sabján Simon

A törvényben meghatározott napi fogási kvóta – legfeljebb öt, méretkorlátozással védett nemes hal, de egy halfajból maximum három példány – csökken, januártól a 2 + 1-es szabály lesz érvényben: három hal, de egy fajból legfeljebb kettő. Ráadásul a heti darabszámot is korlátozzák, azaz egy hét alatt legfeljebb hét nemes hal tartható meg, ami leginkább az évente egyszer-kétszer a vízre látogató horgászturistákat érinti hátrányosan.

Ilyen korlátozás egyébként a nagy területű természetes vizeken egyáltalán nem jellemző – sem Magyarországon, sem máshol –, inkább a kis, fizetős horgásztavakon fordul elő. Bekerült egy érdekes kitétel is az új horgászrendbe: „A halgazdálkodásra jogosult fenntartja a jogot, hogy a Tisza-tó egész területén bármely víztéren határozatlan ideig megtiltsa bizonyos horgászmódszerek alkalmazását, vagy a horgászatot.”

Vagyis bármikor, bármilyen időtartamú tilalom elrendelhető, ami fogyasztóvédelmi aggályokat is felvet, például az éves horgászjeggyel rendelkezők jogaival kapcsolatban. A szigorítás a Balatonon is bekövetkezik, itt évi 100 darabban szabják meg a kifogható nemeshal mennyiséget. A süllő legkisebb kifogható méretét (a Tisza-tó és a Balaton esetében is) 40 centiméterre emelik – az ennél kisebb példányokat vissza kell engedni, ami azért aggályos biológiai szempontból, mert a süllők szinte sosem élik túl a horog kiszabadítását.

Ennek ismeretében különös szabály az is, hogy aki süllőből, kősüllőből kimerítette már a napi vagy heti kvótát, tovább horgászhat az adott fajra, de a kifogott halakat vissza kell engednie. Ezzel voltaképpen a halgyilkolást engedélyezik, illetve írják elő. A Balatonon lesz ezentúl külön vitorláshorgászjegy is, ami egy szűk, de anyagilag jól eleresztett és befolyásos réteget célba vevő speciális kedvezménynek tűnik.

A bojlis horgászok esetében pedig engedik az úgynevezett behordást, a horog csónakkal történő bevitelét, amit eddig kategorikusan tiltott az országos horgászrend. Ezzel ismét egy fizetőképes csoportnak kedveznének, előnyben részesítve őket az átlaghorgászokkal szemben. Úgy tudjuk, a bojlizók esetében egyes horgászterületek interneten történő lefoglalásának lehetősége is fölmerült, amit a hagyományos módszerekkel (és olcsóbb engedéllyel) horgászók már kifejezetten a Balaton „privatizációjaként” értékelnek.