Becslések szerint országosan a társasházak legfeljebb 50 százalékának van biztosítása, főleg olyan, amely az épület minden pontjára, a lakásokra is kiterjed. Budapesten ez az arány valamivel jobb, de a fővárosban is legalább a házak negyedének nincs semmilyen biztosítása. Az a ház viszont, amelyik rendelkezik vele, akár százezreket is spórolhat, ha jól választ biztosítót. Ennek egyik oka, hogy egyre nagyobb versenyt folytatnak a biztosítók a társasházak kegyeiért. Korábban a közös képviselőknek hetekbe tellett, míg elintéztek valamit a biztosítóknál, mára azonban a legtöbb társaság házhoz is megy, ha káreseményről van szó. A biztosítók különösen ezekben a hetekben aktívak, hiszen legkésőbb május 31-ig össze kell hívniuk a közös képviselőknek társasházuk közgyűlését, az esetek nagy részében itt dől el, hogy a házban mit és mennyire biztosítanak – mondta el egy mai sajtótájékoztatón Langer Ivánné, a Magyar Társasházkezelők Országos Szakmai Szövetségének elnöke.

Ezzel párhuzamosan Vezendi Attila polgári védelemi őrnagy arra hívta fel a figyelmet, hogy nem elég a biztosításkötéssel foglalkozni. Gyakorta a közlekedő utakat, folyosókat úgy zárják el rácsokkal a lakók, hogy azok eltávolítása hosszú időt vesz igénybe, s így például a tűzoltók csak későn jutnak be egy-egy égő lakásba. A késedelem pedig milliós veszteségeket okozhat egy-egy lakónak. 

A biztosítás egyébként milliárdos üzletág. Május 31-ig kell megkötni a társasházak biztosítását. Sok lakóközösségnek olyan biztosítása van, amely nemcsak a ház közös területeire terjed ki (tető, folyosó, stb.), hanem valamennyi lakásra is. Gyakran ezzel párhuzamosan a lakók maguk is kötnek lakásbiztosítást, így kétszer fizetik ki otthonuk biztonságának árát. Azok, akik a társasházi biztosítás megkötése után nem módosítják lakásukét, évente 15-20 ezer forintot is kidobnak az ablakon. Ráadásul az a tulajdonos, akinek a lakása kétszeresen biztosított, nem számíthat arra, hogy duplán megtérítik a kárát, hiszen a hatályos magyar törvények alapján szigorúan tilos ugyanazt a vagyontárgyat két társaságnál is bebiztosítani. A helyzetet tovább bonyolíthatja, ha a lakástulajdonos és a társasház két különböző biztosítóhoz szerződik le, ez esetben ugyanis évekig is eltarthat a vita, melyik cég fizeti ki a kárát - állítja Németh Péter, a 25 biztosítóval kapcsolatban álló CLB Független Biztosítási Alkusz igazgatója.

A szakember éppen ezért arra hívja fel a figyelmet, hogy a társasházban élők május 31-ig kétszer is gondolják meg, hogy hol és kinek a segítségével kötnek társasházi biztosítást. Gondolják végig, valóban érdemes-e módosítani egyéni szerződéseiket. Ugyanakkor, ha valaki ezt megteszi, mert a társasház is köt biztosítást, akkor fontos, hogy saját szerződésünkben biztosítsuk ingóságainkat. Mindehhez érdemes szakértői segítséget igénybe venni.

A szakértő azt ajánlja, hogy ha csak lehet, alkusznál kössünk új társasházi biztosítást, mert ők azok, akik valamennyi társaság ajánlatát jól ismerik. Az alkusz úgy „válogathat” a konstrukciók között, mint a magánszemélyek akkor, ha autójukra kötnek kötelezőbiztosítást. Természetesen a közös képviselők maguk is végigjárhatják a biztosítókat, ám így nem csak az ajánlatkérésre fordított idő lesz sokkal hosszabb, de vélhetően a biztosítási díj összege is nagyobb lesz. Egy-egy társasház éves szinten akár százezreket is spórolhat költségvetésében, ha körültekintően jár el szerződéskötés előtt.