Egyedi normakontrollt kezdeményezett Magyar György ügyvéd abban a perben, amely most kezdődik a Csongrád Megyei Munkaügyi és Közigazgatási Bíróságon, miután a Csongrád Megyei Kormányhivatal a Kiskunsági Nemzeti Park (KNP) javára kisajátított 130 hektár földet Baks község területén.

A területnek két tulajdonosa van, az AL-KHAMIS and AL-SAFAR KUWAITI Kft., egy Magyarországon végzett arab közgazdász, dr. Al-Aboodi Ali Abdul Amir családi vállalkozása, illetve a vállalkozó felesége, Hipszki Erika. A KNP a természetvédelmi terület védettségének a helyreállítására hivatkozott, mint a kisajátítás alapját adó közérdekű célra.

A föld tulajdonjogát az 1990-es évek elején szerezték meg – akkor gazdasági társaság, illetve külföldi állampolgár is jogszerűen vásárolhatott Magyarországon termőföldet. Az arab vállalkozó mintegy 500 hektáros birtokot alakított ki a Gagarin-major körül, ahol főként legeltetéses állattartással foglalkozik, és takarmányt termel. Al-Aboodi Ali korábban is úgy nyilatkozott: a 130 hektár kisajátítása csak az első lépés, valójában az összes birtokát el akarják venni tőle. Már a 130 hektár kisajátításával is csorbult a birtok kialakult szerkezete. Vitatta a földért cserébe kialakított árat is, részben azért, mert alacsonyabb a környékbeli piaci földáraknál, részben, mert a birtok jövedelmező képessége is csorbul azzal, hogy kevesebb földön gazdálkodhat.

A KNP jogtanácsosa azzal érvelt, hogy bár az ingatlannyilvántartásban nem szerepelt, valójában a megvásárlás idején is védett természeti terület volt az érintett föld, később ezt az ingatlannyilvántartásba is bevezették. A kisajátítási törvénynek a védett természeti területek kisajátításáról szóló része nem ad mérlegelési lehetőséget sem a kormányhivatalnak, sem a bíróságnak: úgy szól, hogy ki kell sajátítani az ilyen területeket. Magyar György ügyvéd szerint azonban ez a törvényhely ellentétes mind a régi alkotmánnyal, mind a 2011-ben életbe lépett alaptörvénnyel, mert korlátozza a vagyonnal való rendelkezés jogát. Magyar szerint ezért a probléma nem a jogalkalmazóra, hanem a jogalkotóra tartozik.

A bíróság 30 napot kért, hogy tanulmányozza az ügyvéd által hivatkozott jogszabályokat, és eldönthesse: helyt ad-e az indítványnak, és valóban az Alkotmánybírósághoz fordul-e előzetes normakontrollért. A Csongrád Megyei Kormányhivatal és a KNP jogi képviselője nem ellenezte, hogy az AB-hoz forduljon a bíróság.

Magyar György ügyvéd újságíróknak azt mondta a tárgyalás után, hogy precedens értékű esetről van szó. Szerinte helyesen járt el a bíróság, amikor elválasztotta és előre vette a kisajátítás jogalapjáról szóló döntést – a kártérítés mértéke csak azután kerülhet szóba, ha olyan ítélet születik, hogy jogszerű volt a kisajátítás. A kisajátítási törvény 1995-ben született, és megelőzte az akkori Alkotmánybíróságnak egy döntése, amely úgy rendelkezett, hogy az ilyen ügyeket törvényben kell szabályozni. Magyar György szerint azonban valószínűleg az alkotmánybírák sem gondolták, hogy a jogalkotó olyan szöveget fogad el, amely nem biztosítja a bíráknak a mérlegelés jogát, hanem kötelezően előírja a kisajátítást.

A KNP jogi képviselője azzal érvelt korábban is, és most, a bíróság előtt is, hogy ha nem szerepelt is a terület természetvédelmi érintettsége az ingatlannyilvántartásban, az azért tény, hogy a védendő területek között tartották nyilván. Magyar György újságíróknak erre azt válaszolta: a jogban sok mindent lehet vitatni, de az ingatlannyilvántartás közhiteles adatbázis, amely vagy tartalmaz valamit, vagy nem. Ha nem – márpedig az arab közgazdász ezért vásárolhatta meg a földeket –, akkor ezt utólag is így kell kezelni, és nem lehet visszamenőlegesen arra hivatkozni, hogy egy másik nyilvántartásban meg másként szerepelt.