Széchenyire cserélték Rooseveltet
A Magyar Tudományos Akadémia kérését Tarlós István főpolgármester is felkarolta, így együtt kezdeményezték a fővárosi Roosevelt tér átkeresztelését Széchenyi István térre. A térhez ezer szállal kötődő jeles magyar személyiségről történő elnevezést a rendszerváltozás óta többször is kezdeményezték civil szervezetek és lokálpatrióták is.
Mint ismeretes Széchenyi István gróf 1825-ben birtokainak egyévi jövedelmét ajánlotta fel az MTA létrehozására, amelynek épülete ezen a téren áll. S itt csatlakozik Pesthez a Lánchíd, amelynek építését szintén Széchenyi kezdeményezte. A tér északi végében áll a legnagyobb magyar szobra is.
Bár Széchenyi István nagyszerűségét az ellenzék sem vitatta, több pontos kifogást emelt az átkereszteléssel kapcsolatban. Így például hiányolták Rogán Antal belvárosi polgármester hozzájáruló nyilatkozata mellől a Külügyminisztérium állásfoglalását, mivel a kérdés külpolitikai bonyodalmakhoz vezethet.
Tarlós István főpolgármester válaszában arról tájékoztatta a képviselőket, hogy egyeztettek az ügyben az amerikai nagykövettel, aki nem ellenezte az átnevezést. A főváros egyébként sietett őt megnyugtatni, hogy a város más, nem kevésbé fontos pontján Rooseveltnek neveznek el egy közteret.
Otromba módszerrel ver át a Fidesz egy törvénytelen előterjesztést a közgyűlésen - jelentette ki Horváth Csaba MSZP frakcióvezető a Roosevelt tér átnevezését indítványozó előterjesztés vitájában.
Kaltenbach Jenő LMP frakcióvezető finomabban fogalmazott: a javaslat jogi kifogásokat vet fel, ráadásul elegánsnak sem nevezhető. Bár azt könnyedén elismerte, hogy a Magyar Tudományos Akadémia előtti térnél, más köztér aligha viselhetné illőbben Széchenyi István nevét, mégis óvatosságra intett a Roosevelt név lecserélésekor.
Kaltenbach Jenő ezenfelül úgy vélte, hogy Széchenyi aligha várná el, hogy elkapkodják a döntést. Az LMP fővárosi politikusa ugyanakkor megjegyezte, hogy a jövőben tartózkodni kellene a kurzusváltásokhoz kapcsolódó cezúraszerű döntésektől, amikor első felindulásból semmisítünk meg mindent. Másrészt szerencsés lenne az ilyen döntéshozatalok előtt kikérni az érintettek, például a környéken élők véleményét is. S az sem ártana, ha az előterjesztések mellé a költségekről szóló becslést is csatolnák. Szigorú költségtakarékosság idején nem árt erre is odafigyelni.