A válságkezelő program első részének elfogadása után a politikának ezután nem a polgároktól, hanem az állami intézményektől kell áldozatokat kérni - mondta keddi parlamenti sajtótájékoztatóján Fodor Gábor. Az SZDSZ elnöke az elfogadott adótörvényekre és a 13. havi nyugdíj megszüntetésére utalva úgy fogalmazott, hétfőn olyan döntések születtek a parlamentben, amelyek áldozatokat kérnek az emberektől. Hozzátette, a liberálisok most viszont azt várják az állami intézményektől, hogy azok is tegyenek meg mindent a takarékossági intézkedések bevezetése érdekében. Újságírói kérdésre válaszolva a politikus azt mondta, ha elvárásaiknak megfelelően vállalnák az intézmények a takarékossági intézkedéseket, akkor azzal 50-100 milliárd forintot lehetne megtakarítani.

Az SZDSZ elnöke egy tízpontos javaslatcsomagot jelentett be, amely azt célozza, hogy az állami intézmények vezetői tegyenek takarékossági intézkedéseket.

Azt várják az Országgyűléstől, hogy lépjen a politikusi költségtérítés számlakötelessé tételének érdekében. Hozzátette, így meg lehetne akadályozni egy felesleges, 4,5 milliárd forintba kerülő népszavazás lebonyolítását, hiszen a pártok jelentős része is egyetért a költségtérítés számlakötelessé tételével.

A szabad demokraták egyúttal azt is javasolják, hogy jövőre tíz százalékkal csökkenjen a pártalapítványok támogatása, és kerüljön a parlament elé a pártfinanszírozási törvény. A liberálisok egyúttal szigorítanák a politikusi összeférhetetlenségi szabályokat. Azt mondta, nem tartják elfogadhatónak, hogy egyszerre lehessen betölteni a polgármesteri és a képviselői pozíciót.

A szabad demokraták azt is kérték, hogy az intézmények vezetői önként tegyenek felajánlásokat a megtakarítások érdekében. Fodor Gábor helyénvalónak nevezte, ha a parlamenti képviselők vagy az állami vezetők lemondanak a családi pótlékról. Hozzátette, a liberálisok ebben az ügyben is készek példát mutatni. Ennek kapcsán helyesnek nevezte, hogy a válságkezelő, szakértői kormány 15 százalékkal csökkentette a miniszterek fizetését, a kormányfő pedig szimbolikus, egy forintos fizetésért látja el hivatalát.

Megjegyezte, jónak tartanák, ha a többi állami intézmény vezetői is hasonló takarékossági vállalást tennének, mert nemcsak az országgyűlési képviselők vagy a miniszterek mondhatnak le jövedelmük egy részéről. Kitért arra, hogy véleményük szerint az Országgyűlés Hivatalától kezdve a Köztársasági Elnöki Hivatalon és a Legfőbb Ügyészségen keresztül az Alkotmánybíróságig minden közpénzből gazdálkodó szervezettől elvárható, hogy ilyen intézkedéseket tegyen.

Az intézményekre vonatkozó javaslataik kapcsán azt mondta, hogy meg szeretnék hirdetni az úgynevezett "tízből egy" mozgalmat. Ennek során az állami intézményekben minden tíz forintból megspórolnának egyet. Ezért kérik a minisztereket, hogy vizsgálják felül az általuk irányított tárcák kiadásait, és legalább 5-10 százalékos kiadáscsökkentéssel számoló takarékossági tervet tárjanak a nyilvánosság elé.

A közpénzek kapcsán kitért arra, hogy véleményük szerint az összes uniós, központi és önkormányzati támogatás odaítélésének a legszélesebb nyilvánosság előtt kell megtörténnie.

Fodor Gábor megjegyezte, hogy az állami szféra mellett a civil szervezetektől és az egyházaktól is elvárható, hogy takarékossági intézkedéseket tegyenek. Hasonló elvárásokat fogalmazott meg az önkormányzatokkal kapcsolatban.

Újságírói kérdésre azt mondta, hogy ha elvárásaiknak megfelelően vállalnák az intézmények a takarékossági intézkedéseket, akkor azzal 50-100 milliárd forintot lehetne megtakarítani. Az MTI kérdésére, hogy külső kényszerítő eszköz nélkül miért vállalnának önként takarékossági intézkedéseket az általa említett intézmények, azt mondta, hogy ez döntően akarat és elszánás kérdése. Szintén kérdésre válaszolva azt mondta, hogy javaslataik egy része ugyan önkéntes alapon figyelembe vehető felhívásokon alapul, de a pártfinanszírozásra vagy a képviselői költségtérítésre vonatkozó kérdések parlamenti intézkedéseket igényelnek.