A kormánypártok között vita van arról, hogy folytathatnak-e a képviselők más keresőfoglalkozást, s mikor lépjenek hatályba a javadalmazásukra vonatkozó új szabályok. A KDNP álláspontja, hogy csak a következő általános választás után, tehát 2014-től változzanak a juttatásokra vonatkozó rendelkezések, s ne legyenek főfoglalkozású képviselők.

Az országgyűlésről szóló törvényről várhatóan hétfőn dönt a Ház, s a koalíciós pártok a javadalmazás ügyében valószínűleg egységesen szavaznak majd: a képviselők csak 2014 tavaszától kapják majd a helyettes államtitkári – vagyis havi bruttó 750 ezer forintos – fizetést. Addig viszont járnak a különféle bizottsági és választókerületi pótlékok, amelyek összege számos esetben a 750 ezernél lényegesen nagyobb összeget jelent.

Sokan lesznek viszont, akik az új rendszerrel jobban járnak. Azok a budapesti vagy a fővároshoz viszonylag közeli választókerületben megválasztott képviselők, akik legfeljebb egy bizottságnak a tagjai, most félmillió körül keresnek, nekik tehát a 750 ezer jelentős fizetésemelést jelenthet.

Ugyanakkor abban nincs egyetértés, hogy legyenek-e főállásúak a képviselők. Az eredeti javaslat szerint ők nem tölthetnének be fontosabb állami tisztséget, s nem lehetnének polgármesterek sem, a fideszes Kovács Zoltán viszont azt javasolta: ne folytathassanak semmilyen más keresőfoglalkozást, és egyéb megbízatásukért - a tudományos, oktatói, művészeti, valamint a jogi oltalom alá eső szellemi tevékenységet kivéve – ne fogadhassanak el díjazást. A módosító indítványt a KDNP nem támogatta, és csak a Jobbik szavazatival lett meg a kétharmados többség.

Ez egyébként azt is jelenti, hogy parlamenti képviselő – a miniszteri és államtitkári posztot kivéve – nem lehetne állami vezető, tehát nem állhat majd a fővárosi és a megyei kormányhivatal, illetve a később létrehozandó járási hivatal élén. De az előterjesztés azt is kizárná, hogy a honatya gazdasági társaságban vállaljon olyan szerepet, amelyért díjazás illeti meg.

Az összeférhetetlenségi szabályokat illetően pedig a Fidesz nem engedett. Vagyis: várhatóan főállású képviselők lesznek, akiknek alapvetően a 750 ezer forintból kell megélniük, mert megszűnik a bizottsági pótlék és a lakhatási támogatás is. Lesznek azonban más juttatások, amelyek körül nem folyik koalíciós vita.

A vidéki képviselőknek lakást kell majd biztosítani, s erre akár havi 187 ezer forintot lehet költeni, ami nem a tervezetben rögzített maximum ötven négyzetméteres, hanem már-már luxusingatlan bérlésére is elég. Ehhez jön még az üzemanyag-átalány. Aki a fővárosban lakik, azt havi kétezer, míg az ország legtávolabb csücskében élő képviselőt 5500 kilométerre elegendő benzin megvásárlását biztosító kártya illeti meg.

A tervezet szerint a legfeljebb kétezer köbcentiig terjedő gépkocsi fogyasztását lehet elszámolni, ami az adóhatóság normájára figyelemmel száz kilométerenként tíz litert jelent. A számla nélkül maximálisan elszámolható mennyiség tehát 550 liter, ami a mostani benzinárak mellett csaknem 250 ezer forint.

De a képviselőknek még ez sem elég. Az eredeti javaslathoz beterjesztettek ugyanis egy módosító indítványt, amely szerint a benzinkeretet a választókerület nagyságától függően növelni lehet. A budapesti képviselők e szerint egyetlen fillérnyi pluszt sem kapnak, de számos megyében legalább harminc, de szélső esetben akár ötven százalékos pluszra is számíthatnak. Így például Szabolcsban az ottani honatyák az üzemanyagra már 325 ezer forintot vehetnek igénybe.

A tervezetből nem derül ki, hogy a képviselő által használt jármű sajátosságait miként kell figyelembe venni. Aki tehát beéri egy kis fogyasztású dízelautóval, s hivatalosan egy kétezres kocsit jelent be, elég jól tud kijönni a dologból. Ha a maximálisan engedélyezett 5500, illetve pótlékkal együtt akár hét-nyolcezer kilométert teljesíti is, a kártyáján maradhat havi legalább 150 ezer forint. Ennyi pénzből pedig – igaz, ennek feltételezéséhez kell némi rosszindulat – az egész rokonságát elláthatja üzemanyaggal.