A Magyar Liberális Párt pártalapítványa a Századvég-sztori (a kormányzati munka egy részének outsourcingja, a Századvég-csoport nemzetbiztonsági átvilágítása, a Századvég-szerződések kiadását előíró friss bírósági döntés) kitárgyalása végett szervezte a tanácskozást, Lakner Zoltán politológus azonban távolabbról indította bevezetőjét: szerinte nyilvánvaló, hogy 2010 előtt sem a Patyolat vállalat kormányzott – a kétharmad kialakulásában komoly szerepe volt a társadalom korrupcióról szerzett benyomásának –, az akkori kormányváltás azonban minőségi (negatív) változást hozott például az adatnyilvánosság terén, a közbeszerzési szabályozásban, a szelektív jogalkotás elterjedésében, a hatalmi ágak kontrollszerepének gyengítésében.

Lakner Tellér Gyulára, Orbán egyik ideológusára hivatkozva kliensrendszer kiépüléséről beszélt, amely egy „új nemzeti középosztály anyaméhe”: amit a köznyelv korrupciónak nevez, az a kormány bevallott társadalom- és politikaátalakító törekvéseként nyíltan működik.

– Nemcsak tisztességtelen előnyök szerzéséről, hanem a nemzet erőforrásainak feléléséről, rossz hatékonyságú felhasználásáról is szó van – vázolta föl a Századvég-ügy politikai hátterét.

Molnár Zsolt MSZP-s képviselő – aki a nemzetbiztonsági bizottság elnökeként vett részt a beszélgetésben – úgy fogalmazott: az eseménysornak van egy nemzetbiztonsági, titoksértési szála (megfejelve azzal, hogy a titoksértési ügyekben csak a titokgazda tehet feljelentést, vagyis a Századvég esetében olyan kormánytagok, akiknek nem feltétlenül érdekük a tisztázás), és van egy szimpla korrupciós szál is, ahol az a kérdés, hogy indokolt volt-e a Századvég megbízása, értékarányos volt-e a díjazás.

Molnár szerint utóbbiban nincsenek nemzetbiztonsági szempontok, ezért érthetetlennek nevezte, miért bírósági úton kell kiperelni a közpénzből készült Századvég-tanulmányokat.

Szél Bernadett, a nemzetbiztonsági bizottság LMP-s tagja emlékeztetett: egy egyszerű kérdést tettek föl az érintett minisztereknek (Lázár Jánosnak és Pintér Sándornak) arról, hogy mikor történt meg a Századvég átvilágítása, és két különböző választ kaptak, ami szerinte elfogadhatatlan.

- A bizottság ülésén egyértelművé vált, hogy amint a szolgálatok 2013 végén megkapták a megbízást, azonnal elvégezték az átvilágítást – utalt arra, hogy korábban alighanem a politikai szándék hiányzott. Szerinte

egy olyan országban, ahol Andy Vajna kormánybiztos éveken át megúszhatta az átvilágítást, ez aligha minősíthető egyedi tévedésnek.

A politikus azt sem értette, hogyan készíthetett el a Századvég energiastratégiát a kormány számára minősített adatok (többek között a paksi paktumot előkészítő dokumentumok) ismerete nélkül egy olyan energiastratégiát, amely szinte teljes egészében a 2014 januárjában aláírt orosz részvételű atomerőmű-bővítésre épül.

Csepreghy Nándor miniszterhelyettes arra a kérdésre próbálta redukálni a dilemmát, hogy van-e a joga a mindenkori kormánynak tanácsadókat alkalmazni. Szerinte van, a Századvég munkájának minőségét pedig többek között a 2014-es választási eredmények igazolták vissza. Arra, hogy a két miniszter kétféle dátumot (2013. november illetve 2014. január) jelölt meg az átvilágítás időpontjaként, azt mondta:

itt hibát követett el a kormányzat, de nem jelentőset.

Bodnár Zoltán, a Magyar Liberális Párt ügyvivője súlyos problémának nevezte, hogy a kormány kiszervezi az állam tevékenységének egy részét, ami így az alkotmányos ellenőrizhetőség körén kívülre kerül. Szerinte jogilag értelmezhetetlen az az érvelés, hogy szerzői jogokra hivatkozva próbálták titokban tartani a tanulmányokat, a kérés ugyanis nem a szabad felhasználhatóság, hanem csupán a megismerhetőség volt. Az pedig „kedves megközelítésnek" minősítette, hogy a kormánynak van-e joga a piacról szakértelmet vásárolni: nem az volt a helyzet, hogy a Századvég rendelkezett egy csomó tudással, amit a kormány bérbe vett, hiszen az első kormányzati tanácsadói pályázaton el is maradt az eredményhirdetés, mert a Századvégnél kompetenciahiány mutatkozott, míg mások (Tárki, Ernst & Young) sokkal jobb pályázatot adtak be – látszott, hogy a valódi cél nem a hiányzó tudás becsatornázása, hanem a Századvég helyzetbe hozása.

Csepreghy a sokadik kérdésre úgy pontosította az álláspontját: azért nem akarták kiadni a tanulmányokat, mert

visszafejthető belőlük a kormányzati döntések mögötti logika".

Egyúttal vissza is kérdezett: ha valóban csak minősített adatok birtokában lehet valódi energiastratégiát készíteni, ahogy Szél Bernadett állítja, akkor hogyan lehetséges, hogy az LMP-nek is van energiastratégiája.

A zöldpárt frakcióvezető-helyettese szerint az ő energiastratégiájuk alapján senki sem kötött 12 milliárd eurós szerződést Putyinnal, a századvég viszont – ha törvényesen járt el, akkor az atomerőmű-bővítésre vonatkozó minősített információk ismerete nélkül – összerakott egy olyan stratégiát, amelyre támaszkodva Orbán Viktor pár hónap múlva meg merte kötni az egész magyar energiapolitikát évtizedekre kényszerpályára állító kontraktust, ez pedig kevéssé tűnik életszerűnek.

Lapunk kérdésére Csepreghy Nándor azt mondta, hogy a bírósági ítéletnek megdelelően digitális formában fogják kiadni a 70 ezer oldalnyi tanulmányt (néhány hete még csak 33 ezer oldalról beszéltek).

Arra azonban már nem válaszolt, hogy kereshető lesz-e a dokumentumcsomag. Újabban ugyanis az a kormány gyakorlata, hogy először kinyomtatják az eredetileg elektronikus úton készült, számítógépes anyagokat, majd képként beszkennelik, és így adják ki az adatkérőnek – ez ugyanúgy lehetetlenné teszi a kulcsszavas keresést, mintha nyomtatott papírokat adnának át.