Száz év szennyeződését távolítják el a Csepel Művek területéről
Az 56 millió forintos beruházás célja a hozzávetőleg egy évszázadon át történt szennyezés eltávolításának - környezetvédelmi, gazdasági, egészségügyi és városfejlesztési elképzelésekhez illeszkedő - megtervezése. A telep legjelentősebb szennyező forrása a fémmegmunkáláshoz, illetve a terület feltöltéséhez használt salak, valamint a rossz állapotú felszín alatti csatornarendszer.
A terület állapotfelmérését végző konzorcium 50 helyszínen tart mintavételi fúrásokat, valamint történeti kutatásokat, és archív adatok felkutatását is elvégzi.
A szakállamtitkár a kármentesítés teljes költségét, valamint annak várható időtartalmát sem kívánta megbecsülni. Mint mondta, a későbbi munkálatok pénzügyi forrásainak felkutatása a stratégiai terv része.
A KvVM tájékoztatása szerint a Weiss Manfréd Művek (WMM) területén 1910-ig főleg rézdobozokat, tányérokat, illetve töltényhüvelyeket gyártottak. A II. világháború végéig főként hadiipari tevékenységet betöltő gyár jelentős része romba dőlt 1944-ben, a később államosított Csepel Vas- és Fémművek pedig már több mint 40 ezer embert foglalkoztatott.
Az 1983-ban megszűnt vállalatot 15 utódcég követte, amelyek termelése 1990-től visszaesett. Az 1994-es privatizáció során mintegy 270 tulajdonos és bérlő között osztották fel a területet.
A gyártelepen 2008 januárjában fejeződött be 2.200 tonna galvániszappal szennyezett föld elszállítása, a terület kármentesítésére eddig nem került sor, pedig a hordókból akár a talajvízbe, illetve a csatornákba is szivároghatott a szennyezőanyagból.
