A bajai választási botrány is arra figyelmeztet, hogy rendkívül durva kampányra kell felkészülni, az új szabályok pedig még nagyobb teret engedhetnek majd a visszaéléseknek – ezt gondolja Szoboszlai György választási szakértő, az Országos Választási Bizottság egykori szocialista delegáltja. Hangsúlyozta, hogy korábban a kampánycsend miatt legalább a szavazást megelőző két napban vissza kellett fogniuk magukat a pártoknak és a jelölteknek, jövőre már ilyen korlát sem lesz. Igaz, a politikai kultúra hiányát nem lehet jogszabályokkal pótolni – tette hozzá.

A korábbi választási eljárási törvény kifejezetten tiltotta, hogy a választóknak bizonyos szolgáltatásokat nyújtsanak, és a választást megelőző naptól tartózkodni kellett minden nyilvános politikai tevékenységtől, a parlamenti választáson viszont már nem lesznek ilyen rendelkezések érvényben. Így Szoboszlai szerint legfeljebb a törvény alapelveire lehet hivatkozni, amelyek között szerepel a választás tisztasága, az önkéntesség, az esélyegyenlőség, a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás. Hogy ez mire lesz elég, majd a bírói gyakorlat dönti el, de az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy a bíróság ezekre hivatkozva eddig nemigen hozott érdemi döntést – figyelmeztet a szakértő.

Erőszakos kampány az utolsó pillanatig

Az új szabályozás szerint a kampány az urnazárásig tarthat, így akár a szavazás napján is tarthatnak politikai gyűlést, a pártok aktivistái szabadon népszerűsíthetik jelöltjeiket, és folyhat a negatív, az ellenfelet lejárató gyűlöletkampány. Egyetlen korlátozás azért van: a szavazókörök 150 méteres körzete tiltott terület – hangsúlyozza Szoboszlai, hozzátéve: legalább ott nem lehet mocskolódni.

Ugyanakkor legálissá válnak korábban sokat vitatott módszerek. Lehetőség lesz például arra, hogy a pártok emberei – a különféle listák birtokában – a választás idején is házról házra járva agitáljanak, sms-eket küldözgessenek. De tételesen sem tiltja semmi, hogy az embereket etessék-itassák, majd utána autóba ültessék és a szavazókörbe vigyék. A szakértő szerint ha a 150 méteres határt valóban komolyan veszik, elképzelhető, hogy a fuvarnak ott vége is van, de egyelőre nemigen tudni, mi lesz a joggyakorlat.

Ez azért is szerencsétlen szabályozás – véli Szoboszlai –, mert a szállítás „fedőtevékenység” lehet: útközben mindjárt „jutalmazhatják” azt, aki jó helyre tette az ikszet. Egyébként a szavazók fuvarozása önmagában sérthet választási alapelveket, hiszen kérdésessé válhat az önkéntesség, a választás tisztasága, és csorbulhat az esélyegyenlőség is: a tehetősebb pártok vagy jelöltek könnyebben fedezhetik a költségeket.

A választási eljárási törvény egyébként csak azt tiltja, hogy az ajánlásért előnyt kérjenek vagy ígérjenek, egyéb juttatásokról, „ajándékokról” nem rendelkezik. A Btk. már precízebb: bűncselekményt az követ el, aki mást a választás során „anyagi juttatással befolyásolni törekszik”, illetve „a szavazatát anyagi juttatás nyújtásától teszi függővé, és erre tekintettel anyagi juttatást fogad el”. Tehát a vesztegetőt és – a korábbi szabályozással szemben – a vesztegetettet is három évig terjedő börtönbüntetés fenyegeti.

Szoboszlai szerint persze értelmezés kérdése, hogy mi számít jogtalan előnynek vagy anyagi juttatásnak. Egy szendvics, egy toll, a szavazóköri fuvar még belefér, a pazar svédasztalos lakoma, esetleg az ajándékutalvány vagy egy jókora élelmiszercsomag nem? De az esetleges visszaéléseket bizonyítani sem könnyű, hiszen egyetlen érintettnek sem érdeke feltárni az esetleges csalást, miközben éppen azt kellene tisztázni, hogy tényleg „megrendelésre” szavazott-e valaki. Ha ugyanis a befolyásolás szándéka nem igazolható, nincs bűncselekmény sem.

A választási rendszer átalakítása ráadásul igen kiélezett küzdelemhez vezethet, hiszen egyetlen fordulóban dől el a mandátumok sorsa, és az egyéni körzetekben a győzelemhez a relatív többség is elég – hangsúlyozza a szakértő. Ez pedig azt jelenti, hogy minden szavazat számít, és a pártok várhatóan nem válogatnak majd az eszközökben, amikor a potenciális híveik mozgósítása – esetleg az ellenfél szavazóinak elbizonytalanítása – lesz a tét. Ha pedig tényleg elszabadul a pokol, annak Szoboszlai szerint külföldön igen rossz visszhangja lehet, de akár a választás legitimitása is kérdésessé válhat.

Kollát György: A jövőben sem szabad a vásár

Kevésbé pesszimista Kolláth György alkotmányjogász, mert szerinte ami Baján történt – ahol állítólag szervezetten szállítottak kiszolgáltatott helyzetben levő választókat, akiket vélhetően némi nyomásgyakorlással vettek rá, hogy az egyik jelöltre voksoljanak –, az a régi és az új szabályok szerint is jogellenesnek minősül.

Az időközi önkormányzati választásokon még az 1997-es választási eljárási törvényt kell alkalmazni, amely tételesen tiltotta a szavazók fuvarozását, és azt a kampánycsend megsértésének minősítette. Az új szabályozás megszüntette a kampánycsend intézményét, a választóknak nyújtott szolgáltatásokról pedig szó sem esik.

Ez azonban Kolláth álláspontja szerint nem jelentheti azt, hogy a jövőben szabad a vásár. Vagyis: nem ért egyet azokkal, akik úgy gondolják, hogy 2014 tavaszán a pártok már bármit megtehetnek. Meggyőződése ugyanis, hogy a választási alapelvek szerint továbbra is törvénysértő lesz, ha a pártok tömegesen és szervezetten viszik szavazni az embereket.

Az alkotmányjogász annyiban egyetért Szoboszlaival, hogy a jogértelmezés a bíróságok dolga, így előre nehéz megmondani, hogy egyes konkrét ügyekben milyen döntésre lehet számítani. Mindazonáltal szinte bizonyos benne, hogy egy, a bajaihoz hasonló ügyben csak elmarasztaló ítélet születhet.

A választók fuvarozása egyértelműen sérti az esélyegyenlőség elvét, hiszen a jelölő szervezetek és jelöltek anyagi lehetőségein múlik, hogy efféle „szolgáltatást” képesek-e megfizetni – hangsúlyozza Kolláth. Ez tehát álláspontja szerint önmagában jogellenes.

De ha valakit szállítani kell a szavazókörbe, az önkéntesség elve sem feltétlenül érvényesül, bár ez nehezen bizonyítható – tette hozzá. Az viszont már igen, ha hátrányos helyzetű embereket azzal vesznek rá a voksolásra, hogy figyelmeztetik őket: bajuk lehet belőle, ha nem szavaznak.

Kolláth jelezte: ez akár több is lehet, mint a választási eljárási szabályok megsértése. A Btk. szerint aki a választói akaratot „erőszakkal, fenyegetéssel, megtévesztéssel, illetve anyagi juttatással befolyásolni törekszik”, bűncselekményt követ el.