Sólyom ötödik nekifutása - Baka András az új főbíró

Baka András a Legfelső Bíróság új elnöke. Egy hete még nem kapta meg a szükséges támogatást a parlamentben, most már esküjét is letehette a T. Házban. Sólyom László négy kudarc után örülhet a sikeres főbíró-választásnak. Első nyilatkozatában a 'Lomnici-korszak' végét ünnepelte. A szocialisták speciális filctollal szavaztak, de kiderült, ez csak blöff volt.

Megválasztotta az Országgyűlés Baka Andrást a Legfelsőbb Bíróság elnökének hétfőn, a titkos szavazáson 309-en szavaztak igennel és 36-an nemmel, így a jelölt megkapta a szükséges kétharmados támogatást. A képviselők harmadszorra szavaztak Baka Andrásról, a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságának korábbi magyar bírájáról, akit Sólyom László köztársasági elnök először 2008 májusában, majd idén májusban, legutóbb pedig a múlt hétfői sikertelen szavazás után jelölte erre a posztra.

Sólyom: "Véget ért a Lomnici-korszak!"

Biztos halották a jó hírt! A Legfelsőbb Bíróságnak van elnöke, Baka András. Ez nagyon nagy öröm számomra, hiszen egy éve méltatlanul húzódó probléma most megoldódott - nyilatkozta Sólyom László Baka András megválasztása után újságíróknak, a parlament folyosóján. A köztársasági elnök szerint a sikeres választás "nemcsak számára öröm", Sólyom László biztos benne, hogy az egész magyar igazságszolgáltatás számára is. - Abban is biztos vagyok, hogy a következő hat év közéleti klímáját, Magyarország állapotát jótékonyan fogja befolyásolni, hogy Baka András a Legfelsőbb Bíróság elnöke lett - tette hozzá az államfő.

Sólyom nyilatkozata végén egy némiképp meglepő fordulattal kijelentette: "Van még egy pozitívum. Ma végérvényesen véget ért a Lomnici-korszak!". A megnevezett volt főbíró egyébként szintén a folyosón tartózkodott a rövid nyilatkozat alatt. Kijelentését követően - mielőtt a sajtó munkatársai kérdezhettek volna - gyorsan belépett a parlamenti dolgozószobájába.

Blöfföltek a szocialisták, nem is volt speciális filctolluk

A távirati iroda a voksolást megelőzően arról adott hírt, hogy információja szerint az MSZP képviselői a voksukat mind ugyanabban a szavazófülkében adták le, ugyanazzal a speciális filctollal. A kitöltött szavazólapokat nem kellett bemutatni a frakcióvezetésnek, így a szocialisták szerint nem sérült a szavazás titkossága. Az eljárást azért alkalmazták, ha nem választották volna meg Baka Andrást, akkor az MSZP kezdeményezhette volna a szavazólapok darabonkénti vizsgálatát.

A Fidesz erre az értesülésre úgy reagált, hogy szerintük a szocialista frakció saját képviselőit megalázva, a frakcióvezetés által ellenőrzött módon szavazta meg főbírónak Baka Andrást - mondta Répássy Róbert, a frakcióvezető-helyettes, a főbíróválasztás után tartott sajtótájékoztatóján. Répássy a Fidesz nevében örömét fejezte ki a szavazás eredménye miatt és gratulált Baka Andrásnak, ugyanakkor azt mondta, hogy a szavazásból két tanulság vontható le: egyrészt az, hogy a szocialisták a felelősek azért, hogy egy évig nem volt elnöke Legfelsőbb Bíróságnak. A másik tanulság szerinte az volt, hogy a szocialista frakció az elmúlt alkalommal nem garantálta a jelölt megválasztását, most viszont saját képviselőiket megalázva, a frakcióvezetés által ellenőrzött módon szavazta meg a főbírót.

Megijedt a Fidesz

Később Mesterházy Attila, az MSZP parlamenti frakcióvezetője elismerte, hogy a szavazataik 'regisztrálása' csak a frakció által kitalált politikai blöff volt. Az MSZP-s képviselők három szavazófülkében, három külön tollal szavaztak, nem eggyel - közölte Mesterházy Attila, aki szerint nem sérült a szavazás titkossága. A frakcióvezető elmondta: szépen sorba álltak a képviselők, hogy ezzel is azt a blöfföt erősítsék, amitől a Fidesz megijedt, nevezetesen, hogy regisztrálják a szocialista szavazatokat, de ezt nem tették meg. Mesterházy Attila hozzátette: egyetlen képviselőnek sem kellett bemutatnia a szavazócetlit, ő nem azért állt a szavazófülke mellett, hogy a szavazócédulákat ellenőrizze, egyszerűen csak odaállt.

Az új főbíró életútja

Baka András 1952. december 11-én született Budapesten. 1978-ban az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán szerzett jogi doktorátust. 1978-1990 között a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Állam- és Jogtudományi Intézetének tudományos kutatója, majd 1990-1998 között az Államigazgatási Főiskola főigazgatója volt.

Az emberi jogi, kisebbségi jogi kérdések kutatója, ebben a témakörben számos publikációja jelent meg. Az 1980-as évektől az Egyesült Államok több egyetemének vendégprofesszora volt. Többször meghívták előadóként Franciaországba, az NSZK-ba. 1988 óta az állam- és jogtudomány kandidátusa. 1988-1990 között a Tudományos Dolgozók Szakszervezetének (TUDOSZ), 1989-1990 között az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülésnek (ÉSZT) volt elnöke. 1988-ban az MTA Akadémiai Ifjúsági Díjával tüntették ki kiemelkedő tudományos eredményéért.

A rendszerváltás utáni első parlamenti ciklus elején, 1990-1991-ben az MDF országgyűlési képviselője, bár a pártba nem lépett be. Ez idő alatt a parlamentben titkára volt az emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottságnak, valamint az MDF-frakció emberi jogi munkacsoportját vezette. 1991-2007 között a strasbourgi székhelyű, az Európa Tanács által felállított Emberi Jogok Európai Bíróságának tagja volt. 1996 óta tagja a Budapesti Ügyvédi Kamarának. 2008. április 15. óta a Fővárosi Ítélőtábla elnöki bírája.

Baka András

Orbán fogorvosa mindent megtett, mégis beragadtak az Ironmannek járó milliók

Hiába várja a júliusban azonnalira beígért állami támogatást a nyáron lezajlott Ironman 70.3 verseny szervezője. A nemzetgazdasági szempontból is fontos nemzetközi rendezvénynek a kormány 180 millió forintot ítélt meg, a pénznek a Magyar Triatlon Szövetségen keresztül kellene eljutnia az ironmanesekhez, de nem jut. A szakszövetség és a versenylicencet birtokló Kropkó Péter vállalkozása között rég elmérgesedett a viszony, főleg miután a szövetség a tavasszal megpróbálta bemártani őket az amerikai jogtulajdonosnál.

"A TEK működésképtelen, veszélyt jelent a magyarokra"

A Demokratikus Koalíció szóvivője azt követeli, hogy számolják fel a Terrorelhárítási Központot (TEK) és helyezzék szakmai alapokra a terrorelhárítást. Gréczy Zsolt szerint a hazai terrorelhárítás jelenlegi formájában működésképtelen, ezért veszélyt jelent a magyarokra és az Európai Unió többi polgárára is.

Brüsszel nem fél Orbántól és nem áll bosszút - interjú Navracsics Tiborral

Érzelmileg színesen fejezi ki magát – így fogalmazott Navracsics Tibor uniós biztos lapunknak annak kapcsán, hogy az Orbán a népszavazás után is csatákat akar nyerni Brüsszel ellen. A politikus beszélt arról is, miért szavazott nemmel a népszavazáson, kellet-e ehhez engedélyt kérnie, főnökétől, és elemezte az unió helyzetét is.

Nem nyomoznak - törvényesen jutott ingatlanhoz Rogán feltalálótársa

Nem történt bűncselekmény a BRFK Korrupciós és Gazdasági Bűncselekmények Elleni Főosztálya szerint akkor, amikor az V. kerületi önkormányzat a sajtó értékelése szerint rendkívül előnyös áron segítette hozzá az általa bérelt ingatlanhoz Csík Balázst, az offshore hétterű Hunguard Zrt. társtulajdonosát, Rogán Antal propagandaminiszter feltalálótársát.

Így töpörödött össze a pécsi magasház

Mostanra csupán néhány emeletnyi torzó maradt Pécs egykori híres panelmonstrumából, amit a Guiness Rekordok Könyve Közép-Európa legmagasabb lakatlan épületeként tartott számon. Az 1976-ban átadott, '89-re egy építési hiba miatt életveszélyessé vált 25 emeletes házat végeláthatatlan huzavona után idén tavasszal kezdték lebontani, a kivitelezők szerint év végére nyoma sem marad. Képsorozatunkban megnézheti, hogyan tűnik el lassan a föld színéről a Kádár-korszak egyik büszkesége.