Már el is küldte a beadványát Szanyi Tibor a strasbourgi emberi jogi bíróságnak – erről maga a szocialista képviselő tájékoztatta lapunkat. Kövér László házelnök a politikus két interpellációját azért utasította vissza, mert azok megfogalmazása sérti az országgyűlés tekintélyét, elhangzása pedig fegyelmi intézkedésre – ezzel nyilván a mostanában többször alkalmazott pénzbírságra utalt – is okot  adhatna.

A panaszban azt kifogásolják – közölte a politikust képviselő Karsai Dániel ügyvéd, aki a végkielégítéseket sújtó különadó kapcsán a közelmúltban nyert a strasbourgi fórumon –, hogy a képviselőt széles körben megillető véleménynyilvánítási szabadságot a hazai és a nemzetközi jogi normákkal ellentétes módon korlátozták, ugyanakkor a házelnöki intézkedéssel szemben érdemi jogorvoslat sem áll rendelkezésére. Szanyit egyébként – elsőként – már  a lehető legnagyobb összegű, képviselői tiszteletdíja harmadát kitevő bírsággal is sújtotta Kövér, mert a középső ujját felemelve „mutatott be” a felszólalását folyamatosan megzavaró társainak.

Másodjára a Párbeszéd Magyarországért (PM) képviselői váltak szenvedő alanyává a házelnök rendfenntartó intézkedéseinek. A párt politikusait előbb azért büntették meg, mert egy „Loptok, csaltok, hazudtok!”, a napokban pedig az „Itt nemzeti dohánymaffia működik” feliratú táblát vittek az ülésterembe. Mindezek miatt nagyjából háromszázezer forintot kell az érintetteknek kifizetniük. De már jobbikos képviselő is szerepel a sorban, így összességében csaknem tíz esetben szabott ki bírságot a házelnök – kivétel nélkül az ellenzékkel szemben.

Karácsony Gergely, a PM képviselője kérdésünkre közölte: maguk is megfontolják, hogy az emberi jogi bírósághoz fordulnak. Emellett a büntetést kiszabó parlamenti határozatokat valószínűleg megtámadják az Alkotmánybíróság előtt, mert az országgyűlési törvény szerint a képviselő e minőségében kinyilvánított véleménye miatt nem büntethető, ráadásul a hatályos szabályok a bírsággal szemben jogorvoslati lehetőséget sem biztosítanak. Tehát mindenkinek fizetnie kell.

Szanyi viszont az újabb büntetést Kövér előzetes cenzúrája miatt megúszta. A politikus első betiltott interpellációjában a trafiktörvény kapcsán „maffiakormányt”, „rablást”, a „haveroknak és dagadt hasú csókosoknak juttatott kedvezményeket” emlegetett. Másodjára ugyanezen ügyben felvetette volna, hogy elég, ha valaki kinyilvánítja: „vállalja, hogy dohányt fog árulni, és imádja a Fideszt”. A nemzeti fejlesztési minisztert a Fidesz zsoldosának minősítette, aki „minden jel szerint készségesen kiszolgálja a további fideszes törekvéseket is, azaz immár nemcsak dohányt, hanem alkoholt, szerencsejátékokat, újságokat és – hovatovább – nyalnivalókat is lehet majd kapni ezekben a boltokban”.

Amennyiben az érintett képviselők mindegyike panaszt tenne Strasbourgban, forrásaink szerint esély van arra, hogy ott soron kívül döntsenek ezekben az ügyekben. Erről – miután nincs semmilyen előírás az eljárások ütemezésére – kizárólag a bíróság dönthet, de az eddigi gyakorlat szerint a sok embert érintő vagy súlyos jogkorlátozást jelentő eseteket előreveszik. A magyar parlamenti képviselők véleménynyilvánítási szabadságának korlátozása pedig e körbe tartozhat. Az emberi jogi bíróság eddigi gyakorlata alapján a magyar politikusok eséllyel fordulhatnak a nemzetközi fórumhoz. Kádár András Kristóf, a Magyar Helsinki Bizottság társelnöke több olyan ügyet is talált, amely a képviselők véleménynyilvánítási szabadságának korlátozásával függ össze. A választott képviselők esetében különösen fontos a szólás szabadsága, mert ők a választóikat képviselik, és az embereket foglalkoztató kérdésekre kell felhívniuk a figyelmet – derül ki egy 1992-es, Spanyolországról érkezett beadvány kapcsán született ítéletből.

A bírák 1995-ben pedig egyenesen azt szögezték le, hogy a másokat zavaró, sértő vagy sokkoló véleménynek is helye van. Megismételték: különösen fontos a szólásszabadság biztosítása választott képviselők esetében. Az ítélet szerint nem létezik demokrácia, ha a hatalométól eltérő álláspontot nem lehet ismertetni, vagyis: annak is helye van a politikai palettán, aki szembemegy a többségi véleménnyel. A politikai vita szabadsága persze nem abszolút – árnyalják a képet –, mert az Európa Tanács tagállamai bizonyos korlátozásokat vagy büntetéseket alkalmazhatnak, de a bíróság annak alapján ítél, hogy ezek összeegyeztethetők-e az emberi jogok európai egyezményével, amely szerint „mindenkinek joga van a véleménynyilvánítás szabadságához”.

Az Európa Tanács 2008-ban születetett, az ellenzéki képviselők jogaival kapcsolatos határozata arra figyelmeztet, hogy nekik is jogukban áll szóban vagy írásban kérdéseket feltenni, és ezekre választ kapni. A dokumentum szerint erre a számukra több időt kell biztosítani, mint a kormányoldalnak. A Velencei Bizottság 2010-es, az ellenzék demokratikus parlamentben betöltött szerepéről szóló jelentése ugyanakkor arra figyelmeztet, hogy létezik egy általános európai tradíció és kultúra, amely szerint a kisebbségben levő képviselőknek – az eljárási szabályok megállapításával – széles mozgásteret kell biztosítani. Ennek része az interpelláció és a bizalmatlansági indítvány benyújtásának joga is.