A pedagógus-életpályamodell és a felsőoktatási törvény kidolgozása idején szándékukban állt összevethetővé tenni a legmagasabban kvalifikált, elsősorban középiskolai szaktanárok bérét a középgenerációs egyetemi oktatók fizetésével. Úgy látja, hogy ez a szándék megvalósult - nyilatkozta a szegedma.hu portálnak Dux László, a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) általános orvosi karának professzora, volt helyettes államtitkár.

A professzor 2010 és 2012 között, Hoffmann Rózsa mellett volt a felsőoktatásért felelős helyettes államtitkár, abban az időszakban fogadta el a parlament az új felsőoktatási törvényt, amelynek Dux László szerint az volt a célja, hogy a minőséget honorálja, és elősegítse a felsőoktatás versenyképességét. Szerinte akkor az ország gazdasági helyzete nem tette lehetővé, hogy plusz pénzt rendeljenek a rendszerhez, de most már adottak a szükséges alapok, hogy komoly összegek érkezzenek bérekre, fejlesztésekre.

Szerinte nem növeli a Szegedi Tudományegyetem jó hírnevét, ha egyes oktatók azért tiltakoznak, mert túlzottnak tartják a PhD-hallgatók ösztöndíjának megemelését. (270 szegedi egyetemi oktató többek között azért írt levelet Balog Zoltán miniszternek, mert az adjunktusoknak és tanársegédeknek beígért fizetésemelés nagy részét a professzoroknak adták, és így a PhD-fokozattal rendelkező, oktató, kutató, pályázatokat író adjunktusok bérénél még a PhD-hallgatók ösztöndíja is magasabb lesz.)

Dux László nemcsak nem fizetné meg, hanem egyenesen el is tanácsolná az egyetemről az „elfáradt” oktatókat, akiket nem érne sem anyagi, sem presztízsveszteség, ha középiskolai tanárok lennének, hiszen egyetemi oktatóként sem keresnek többet.

A szegedi oktatók kifogásolták azt is, hogy bizonyos karokon és tudományterületeken horribilis pályázati pénzekhez lehet jutni, míg más intézetekben szinte semmilyen lehetőség nincs. Dux László "furcsa és minőségellenes felvetésnek" tartaná azt, ha a pályázati pénzhez jutó helyekről csoportosítanának át összegeket más területekre.