Varga csak az összefüggésekkel nincs tisztában

A nemzetgazdasági miniszter levélben fordult lapunkhoz, és egy korábbi állításunk helyesbítését kérte. A tárcavezető ugyanis a múlt héten arról beszélt az iparkamarában, hogy ötvenezer gyerek tűnt el a szakképzésből, s ők hiányoznak a gazdaságból, mire lapunk azt írta, a nemzetgazdasági miniszter téved. Állításunkat fenntartjuk.

Méghozzá azért, mert a számokat tágabb összefüggésben kell értelmezni. Míg 1990-ben általános iskolába 1 millió 166 076 gyerek járt, 2012-ben csak 742 931. 1990-ben nappali oktatás keretében 222 204 tanuló járt szakiskolába, szakközépiskolába pedig 168 445 tanuló. Vagyis összesen 390 649-en vettek részt a szakképzésben. 2012-ben szakiskolába 117 543 tanuló járt, szakközépiskolába pedig 224 214, vagyis összesen 341 757. Ha pusztán a számokat nézzük, valóban körülbelül 50 000 a csökkenés. Csakhogy ugyanebben az időszakban nem csökkent ilyen arányban az érettségi után szakmát szerzők száma: 1990-ben 61 099-en, 2012-ben 58 712-en voltak. Vagyis miközben a gyereklétszám-csökkenés több mint 30 százalékos, addig a szakképzésben mindössze 13 százalékos. Egyúttal örvendetesen megnőtt a szakmához és érettségihez is jutók száma. A koncepcióból viszont világosan kiolvasható, hogy a cél ennek a trendnek a megváltoztatása.

Fotó: Szabó Barnabás / Népszabadság

Ez nem előzmények nélküli. Orbán Viktor az előző kormányzati ciklusban az iparkamara által diktált feltételrendszer szerint alakította át az oktatást. Így 2011-től bevezették a duális képzést és megvágták a közismereti tárgyak oktatását a szakiskolában, s már ezek közé sorolják a napi tornaórát is. Eközben a képzés idejét négyről három évre, a tankötelezettség korhatárát pedig 18-ról 16-ra csökkentették.

Az átalakításokat sok szakember támadta, rámutatva, hogy a szakiskolákba zömében rossz minőségű (gyakran szegregált) oktatást nyújtó általános iskolákból érkeznek a jobbára hátrányos helyzetű gyerekek, akiknek szükségük lenne a szakma elsajátítása előtt az alapkompetenciák (írás, olvasás, számolás) elmélyítésére. Parragh László iparkamarai elnök erről 2012-ben ezt mondta a Népszabadságnak: „Azt kérdezik, miért tagadjuk meg a diáktól a magasabb szintű tudás elsajátításának lehetőségét? Azt mondjuk: tessék olyan általános iskolát csinálni, ahol megtanítják írni-olvasni a gyereket.”

A szakképzésben részt vevők hézagos tudása a Nemzetgazdasági Minisztérium illetékeseinek is feltűnt. Legalábbis erre utal az, hogy a tárca – amely júliustól fenntartója lesz a szakképzőknek és szakközépiskoláknak – az ágazat jövőjét 2020-ig meghatározó koncepcióban ismerteti a problémát ekképp: „A 2011-ben megindult átalakulás ellenére a tanulók harmada még mindig lemorzsolódik a szakiskolákból, mert az általános iskolából alapkompetenciákkal sem rendelkező tanulók nagyszámban lépnek be a szakképzésbe.”

Ugyanakkor erre a problémára ez a koncepció nem kínál megoldást.

Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.