Szalai Annamária kilenc évre a médihatóság elnöke
Orbán Viktor miniszterelnök szerdai hatállyal kinevezte Szalai Annamáriát a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) elnökének, az államfő ugyanis aláírta a médiát és a hírközlést szabályozó egyes törvények módosításáról szóló jogszabályt, amelyet kedden ki is hirdettek a Magyar Közlönyben. A megbízás 9 évre szól.
A fideszes képviselőnő 1961. szeptember 16-án született Zalaegerszegen. 1979-ben érettségizett Zalaegerszegen, majd 1982-ben tanító és ének-népművelés szakon végzett a Szombathelyi Tanárképző Főiskolán. 1990-ben másoddiplomát szerzett az ELTE BTK népművelés szakán. Később Pénzügyi és Számviteli Főiskola zalaegerszegi tagozatán folytatta tanulmányait, ahol 1998-ban szakközgazdász oklevelet szerzett.
Előbb tanítóként dolgozott, majd újságíróként helyezkedett el a Zalai Hírlapnál. Később filmforgalmazási vezető, majd a zalaegerszegi Városi Hangverseny- és Kiállítóterem igazgatója volt, majd a Mozisok Országos Szövetségének elnöke lett. 1996-tól a Magyar Mozgókép Közalapítvány szakkollégiumi elnöke, 1997-től a Zala Art Alapítvány kuratóriumi tagja.
1991-ben belépett a Fideszbe. 1993-tól a párt országos választmányának tagja és a Zala megyei választmány elnöke, 1998-tól városi elnök. 2003. június 28-án a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség Országos Választmánya alelnökévé választották. 1998 májusában a Fidesz Zala megyei listáján képviselővé választották. 2002-ben újra megyei listás mandátumot szerzett. Május közepétől a kulturális és sajtóbizottság tagja, decemberig az informatikai bizottságban is dolgozott. Decembertől a társadalmi szervezetek támogatását elbíráló állandó bizottság alelnöke. 2004 tavaszán az ORTT tagjává választották, ezért - összeférhetetlenség miatt - le kellett mondania mandátumáról.
Szalai Annamária a médiatörvény körül fellángolt vita kapcsán kijelentette: bízik abban, hogy a jelenlegi - átláthatatlan és pazarló - közpénzfelhasználás sokkal hatékonyabb módon történik majd a közmédia-szektorban. Fontosnak tartja az egyes médiumok szakmai önállóságát.
Az önálló profil egyben azt is jelenti, hogy az eddigi párhuzamosságok megszűnhetnek a közmédiumok között. Nem az a lényeg, hogy versenyeztesse az állam a saját cégeit - hangsúlyozta akkor Szalai Annamária.
Később pedig feleslegesnek minősítette az ellenzék és a szakmai szerveztek aggodalmát, miszerint a politika beköltözik a szerkesztőségekbe. Szerinte épp ellenkezőleg, sokkal távolabb kerül a politika a médiától.
A Fidesz által benyújtott úgynevezett médiaalkotmányt ősszel tárgyalja a ház, októberben pedig a "részletszabályokat tartalmazó médiatörvényt, amely a szankciókat, finanszírozási rendszert tartalmazza. Ez jövő év januárban lépne hatályba, így lesz teljes a médiaszabályozás és az új médiavilág".
Széles jogkör
A kihirdetést követő napon életbe lépő rendelkezésekkel a hatóság elnöke - Szalai Annamária - számos, a közmédiumok vezetését érintő pozícióhoz kap kinevezési jogot.
A hatóság egy autonóm államigazgatási szerv, amely a frekvenciagazdálkodás és a hírközlés területén részt vesz a kormány politikájának végrehajtásában. Önálló hatáskörrel rendelkező szervei az elnök, a Médiatanács, valamint a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatala.
Elnökét - aki miniszteri illetményre és juttatásokra jogosult - a miniszterelnök nevezi ki kilenc évre, és korlátlan alkalommal újra kinevezhető.
Az elnök, aki az elnökké válással a Médiatanács elnökjelöltje is lett, több, a médiát irányító tisztségviselőt nevez ki: két elnökhelyettest - akik államtitkári illetményre és juttatásokra jogosultak -, a hatóság hivatalának főigazgatóját, a hírközlési és médiabiztost, valamint a Kormányzati Frekvenciagazdálkodási Hivatal (KFGH) igazgatóját.
Az államfő által aláírt jogszabály azon része, amely a médiatörvényt módosítja, nem a kihirdetést követő napon, hanem csak szeptember 6-án lép hatályba. Az ebbe a körbe tartozó passzusok létrehozzák ugyan az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) jogutódjaként létrejövő Médiatanácsot, de a testület felállításához parlamenti döntés kell.
A Médiatanács elnökét és négy tagját ugyanis az Országgyűlés - a jelenlévő parlamenti képviselők kétharmadának szavazatával - kilenc évre választja egyidejű, listás szavazással. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnöke a kinevezés tényével és időpontjában a Médiatanács elnökjelöltjévé válik. A Médiatanács elnöke a miniszter illetménye 60 százalékának megfelelő mértékű tiszteletdíjban részesül. A tanács tagja a közigazgatási államtitkár illetménye 75 százalékának megfelelő mértékű tiszteletdíjat kap.
A Médiatanács tagjait jelölő eseti bizottság felállításáról szóló határozati javaslatról az Országgyűlés már lefolytatta a vitát, az előterjesztés jelenleg zárószavazásra vár. Mivel a parlament várhatóan szeptember 13-án tartja az őszi ülésszak első ülését, így erről ekkor szavazhatnak leghamarabb.
Ugyancsak szeptember 6-án lép hatályba a törvény azon része, amely rögzíti, hogy az Országgyűlés határozatban létrehozza a Magyar Rádió Közalapítványból, a Magyar Televízió Közalapítványból és a Hungária Televízió Közalapítványból a Közszolgálati Közalapítványt, amely átveszi a megszűnő testületek vagyonát. E határozat szintén a parlament előtt van, és zárószavazásra vár, így tehát a Ház arról is leghamarabb szeptember közepén dönthet.
Az államfő által aláírt jogszabály azt is kimondja, hogy a három közmédium és az MTI a jövőben zártkörűen működő nonprofit részvénytársaság lesz; a négy önálló részvénytársaság - az MR Zrt., az MTV Zrt., a Duna TV Zrt. és az MTI Zrt. - mindegyike a Közszolgálati Közalapítvány tulajdonában levő egyszemélyes részvénytársaságként működik. A részvénytársaság ügyvezetését pedig a vezérigazgató látja el.
A Közszolgálati Közalapítvány kezelő szerve a kuratórium, amely az Országgyűlés által választott hat tagból - a kormány és az ellenzék fele-fele arányban jelöli a tagokat -, valamint a Médiatanács által delegált elnökből és a szintén általa delegált további egy tagból áll. Megbízatásuk kilenc évre szól. A kuratórium is leghamarabb szeptember közepe után tud létrejönni, ugyanis a tagok megválasztása is a parlament előtt áll még. A törvény szeptember 6-i dátummal hozza létre a közszolgálati testület is, amely a társadalmi felügyeletet biztosítja a közszolgálati médiaszolgáltatók és a nemzeti hírügynökség felett, és amelybe 14 civil szervezet delegálhat tagokat.
A törvény kihirdetését követően az MSZP bejelentette, hogy az Alkotmánybírósághoz fordul utólagos normakontrollt kérve a köztársasági elnök által kedden aláírt, a médiát és hírközlést szabályozó egyes törvények módosításáról szóló jogszabályról.
Mandur László, az MSZP országgyűlési képviselője sajnálatosnak találja, hogy a köztársasági elnök a hazai és nemzetközi szervezetek felvetése ellenére aláírta a törvényt, és nem kért előzetes normakontrollt.
A szocialisták több alkotmánybírósági állásfoglalásra hivatkozva támadják meg a törvényt a testületnél, mert az veszélyezteti a sajtó szabadságát. Úgy vélekedett, a törvény elfogadásával a kormányzat direkt és indirekt módon is valós befolyást tud gyakorolni a közmédiumok és azok műsorpolitikájának irányítására.
