A magyar médiaszabályozást érő hazai és nemzetközi kritikákat cáfolta előadásában a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) elnöke a Félidőben című konferencián. Szalai Annamária emellett az elvégzett feladatokról is beszámolt, amelyek közül a kiskorúak védelme érdekében tett erőfeszítéseket emelte ki.

A médiahatóság soha nem látott támadások kereszttüzében végzi munkáját – kezdte előadását az Asszonyok a nemzeti egységért mozgalom rendezvényén Szalai Annamária, aki szerint a vádaskodások tipikus oka, hogy a bírálók nem olvassák el a magyar médiatörvényeket, hanem másodlagos forrásokból tájékozódnak.

Gyakori, hogy a nemzetközi kritika megfogalmazói saját országuk médiaszabályozását sem ismerik, a tényeket figyelmen kívül hagyják, és nem hajlandók szakmai vitákba bekapcsolódni – állította az elnök. A bírálók Szalai Annamária elmondása szerint kettős mércét alkalmaznak, és "szellemeket üldöznek", vagyis végső érvként azt hozzák fel, hogy nem fogadható el a magyar médiatörvény szelleme.

A médiahatóság és egyben annak médiatanácsának elnöke tipikus félreértésnek tartotta, hogy a kiegyensúlyozatlan tájékoztatás szankcionálható lenne pénzbírsággal, valamint hogy a nyomtatott sajtó esetében ez vizsgálható lenne. Szalai Annamária más országok médiatörvényeiből vett példákkal mutatta be, hogy a magyarnál szigorúbb szabályozás is létezik, Svédországban például nem kaphat engedélyt egy televízió beindításához az a médiaszolgáltató, amely nem vállalja, hogy tárgyilagos műsort készít. Franciaországban a rágalmazó vagy becsületsértő híranyag készítőjére akár egy évig terjedő szabadságvesztés is kiszabható, Olaszországban pedig akár börtönnel is sújthatják azt a médiaszolgáltatót, aki a bejelentés előtt jelentet meg egy lapot.

Míg Magyarországon a médiatanács tagjairól az országgyűlés dönt, így a legitimitása igen erős, Európában e tekintetben is szerteágazó a gyakorlat – mondta Szalai Annamária. Svédországban például a kormány, Hollandiában egy miniszter, Csehországban pedig a miniszterelnök nevezi ki a médiát felügyelő testület tagjait.

Elmondta azt is: bár pénzbírság lehetősége valóban szerepel minden európai médiatörvényben, a hazai médiatanács elsődleges célja nem a bírságolás, hanem a jogszabályok betartatása. Szalai Annamária a hatóság feladatai közül a kiskorúak védelme érdekében végzett munkát emelte ki. Fontosnak tartotta, hogy a hatóság felállásával létrejött egy új médiaintézményi struktúra, valamint hogy átalakult a közmédia tartalma és szerkezete is.

Rétvári Bence, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára előadásában a legfontosabb közjogi vívmányok között említette az új alaptörvényt, amelyben olyan modern alapjogok szerepelnek, mint a génmanipuláció-mentesség, a klónozás vagy a szemétimport tilalma, a jelnyelv védelme.

Az alaptörvény Rétvári Bence szavai szerint szintén fokozott védelmet nyújt az időseknek és a fogyatékkal élőknek, és olyan modern gazdasági eszközöket is tartalmaz, mint az adósságfék. Az államtitkár úgy vélte: a korszerű elveket valószínűleg több állam is átveszi a jövőben.

A társadalmi felzárkózás ügyét, azon belül a romakérdést nemzeti sorskérdésnek kell tekinteni – hangsúlyozta beszédében a KIM társadalmi felzárkózásért felelős államtitkára. Balog Zoltán szerint humanitárius ügy, hogy ne éljenek az országunkban emberek harmadik világbeli körülmények között.

Az államtitkár – aki fontosnak tartotta, hogy a romakérdést ne elkülönülten, hanem a többi társadalmi problémával együtt kezelje a kormány – azt mondta: egy ország gazdaságilag sem engedheti meg, hogy 3 millió ember szegénységben, 1,2 millió ember pedig mélyszegénységben éljen, vagyis a megélhetéshez szükséges minimális jövedelem 60 százalékával se rendelkezzen.

Balog Zoltán az értékteremtő munka fontosságát is hangsúlyozta beszédében, és beszámolt arról a célkitűzésről is, hogy pluszjövedelmet kapjanak a társadalmi felzárkózás érdekében legfontosabb munkát végző pedagógusok.