A kormányzópárt arra törekszik, hogy ne maradjon egyetlen kormánytól független intézmény sem, amelyhez az állampolgár fordulhat, amelytől független véleményt kaphat. Az Alkotmánybíróság jogkörének kiüresítése, az ügyészség, az ÁSZ, az Országos Választási Bizottság lojális káderek irányítása alá vonása, a Köztársasági Elnöki intézmény komolytalanná tétele, az önálló műhelyek elleni támadás után most folytatódik a sajtó, a rádió, a tv, az internet megregulázása - közölte kedd délután Lendvai Ildikó, az MSZP országgyűlési képviselője. Az új törvényjavaslat most még több hatalmat koncentrál a Médiatanács kezében, és "teljessé teszi a közszolgálat meghódoltatását".

'Kedvére üzletelhet'

Azt már eddig is elérték, folytatta Lendvai, hogy pályázat nélkül ültették saját embereiket az MTV, a Duna TV, a Magyar Rádió és az MTI élére. "Hogy még véletlenül se próbálhassanak függetlenedni, megfosztották vagyonuk jó részétől, köztük az értékes ingatlanoktól a közszolgálati médiumokat. Az új javaslatból kiderül az is, hogy az ingatlanvagyon nem része az elidegeníthetetlen média vagyonnak, vagyis a Műsorszolgáltatási Alap Szalai Annamária által kinevezett és korábban Simicska Lajos üzleti köréhez tartozó vezérigazgatója kedvére üzletelhet" - olvasható a szocialista politikus közleményében. A javaslat szerinte teljessé teszi a köztévék, a közrádió és az MTI "kézből etetését": míg korábban törvényben rögzített százalékos megoszlás szerint részesedtek a közpénzekből, ezentúl évről évre az Alap vezérigazgatója által irányított Közszolgálati Költségvetési Tanács osztja fel közöttük tetszése szerint a pénzt, büntethet vagy jutalmazhat a lojalitás hőfoka szerint.

'Eszi, nem eszi'

 Lendvai hangsúlyozza: a közmédiumok a politikai és gazdasági önállóság után a hírműsorok tekintetében elvesztik szakmai önállóságukat is. A híradókat, hírműsorokat, hírportálokat ezentúl az MTI-ben készítik: a néző, a hallgató kapcsolgathat ugyan a köztévék és a közrádió csatornái között, eszi-nem eszi, mindenütt ugyanazt kapja.
De nem elég a közszolgálati intézmények teljes gyarmatosítása. A FIDESZ a hatalmát amennyire csak tudja, ki akarja terjeszteni a többi rádióra, tévére, sajtótermékre is. A "gumiparagrafusok" tetszőleges értelmezésével pedig a Médiatanács komoly büntetésekkel fojtogathatja őket, ráadásul példátlan módon pályázat nélkül is rádiós sugárzási lehetőséghez juttathatja kegyenceit. A törvényjavaslat szerint megjelölhet bármilyen "közfeladatot", amelyre pályázat nélkül adhat műsorszolgáltatási jogosultságot az első szerinte alkalmas jelentkezőnek.

El lehet képzelni

"Ha a néző, a hallgató, az olvasó azt hinné, hogy a torzulások ellen majd panaszt tehet a Panaszbizottságnál, téved. Ez az intézmény megszűnik, helyette a Szalai Annamária által kinevezett Média- és Hírközlési Biztos bírálja el a közönség panaszait - el lehet képzelni, milyen pártatlanul!" - teszi hozzá Lendvai Ildikó. Az MSZP nem támogatja a szokás szerint minden társadalmi- szakmai egyeztetés nélkül készült javaslatot. Módosító indítványokat ad be és szükség esetén újra az Alkotmánybírósághoz fordul. Ameddig van - zárul az ellenzéki képviselő közleménye.

Fidesz: A Médiatanács visszautasítja

A Fidesz válaszközleményt adaott ki, eszerint az MSZP "alapvető hiányosságokkal rendelkezik a közigazgatási jog terén, illetve a magyar médiarendszer korábbi működéséről sincs elegendő információja". A hatóságok általi jogalkalmazás ugyanis - mint írják - nem keverendő össze a bíróságok tevékenységével, annál is inkább, mert a Médiatanács és a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság valamennyi hatósági döntése bíróság előtt felülvizsgálható lesz. A Fidesz-frakció által jegyzett közlemény így folytatódik: A Médiatanács visszautasítja a "kizárólag fideszes testület" bélyeget is, hiszen valamennyi tagját a Parlament választotta, kétharmados többséggel. A magyar nyelv szabályai és a szavak általánosan elfogadott jelentése alapján egyébként nehezen értelmezhető mondatra ("Érthetetlen, hogy egy kizárólag(!) fideszes testület hogyan tud majd elfogulatlan lenni") a választ remélhetőleg maga a Médiatanács adja majd meg, pártatlan és magas szintű, szakmai alapokon nyugvó folyamatos működésével - írja a Fidesz-frakció.

Miért is lenne túlzó?

Szintén nehéz mit kezdeni azzal a váddal, folytatódik a Fidesz-frakció közleménye, hogy "a jogszabálytervezetből nem derül ki, hogy pontosan mi minősül jogsértésnek". A jogrendszer egyik alapvető - igaz, a jogszabályokban külön nem mindig feltüntetett - szabálya, hogy a törvényben foglalt előírások be nem tartása: jogsértés. Az ellenzéki párt számára nyújtott segítségként ezt, vagy valami hasonlót (például: "jogsértés az, ami sérti a jogot") valóban kimondhatott volna a javaslat, szerencsére a hatálya alá tartozó médiaszolgáltatók ezt egyébként is tudják. Szintén kérdéses a Fidesz szerint, hogy a bírság maximális tétele miért minősülne túlzónak, vagy miért lengi be a diktatúra szelleme, amikor más hatóságok, például a GVH eljárásaiban akár többmilliárdos bírságok is kiszabhatók.

Nem zsarol

Összefoglalásként, a Fidesz-közlemény megállapítja, hogy "az Orbán-kormány a médiatörvény-javaslattal nem nyúlt a zsarolás eszközéhez. Az előterjesztő képviselők ezzel szemben "egy precíz, modern, a 21. századi média kívánalmainak és a vonatkozó európai uniós normáknak megfelelő javaslatot tettek le az asztalra. Ez a korábbi kormányoknak nem sikerült, így régi adósságot igyekszik most pótolni a jogalkotás" - zárul a viszontválasz.