A 2013. július elsején hatályba lépő új büntető törvénykönyv hivatalos személyként fogja elismerni a nemzetiségi önkormányzati elnököket és képviselőket, ám Szabó Máté ombudsman szerint nem várhat addig a jogi szabályozás ezen hiányosságának orvoslása – közölte az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala hétfőn.

A jogállamiság elvéből következő alkotmányos büntetőjog követelményét sérti ugyanis, hogy a hatályos büntető törvénykönyv nem biztosít fokozott védelmet a nemzetiségi önkormányzatok tagjainak – állapította meg az alapvető jogok biztosa.

A hivatalos személyek sérelmére elkövetett egyes bűncselekmények önálló tényállásként büntetendők, és az alapesetnél súlyosabb büntetési tétellel fenyegetett minősítő körülményként értékelhetők. A hatályos Btk. hivatalos személyként ismeri el többek között a helyi önkormányzati képviselőket, valamint azokat, akik államigazgatási szerv vagy önkormányzati igazgatási szerv rendeltetésszerű működéséhez szükséges szolgálatot teljesítenek – olvasható a közleményben.

A fokozott büntetőjogi védelem biztosítását indokolná, hogy az elmúlt években több településen is fenyegetések érték a nemzetiségi önkormányzati elnököket, képviselőket. A nemzetiségi önkormányzatok tagjai elleni – közmegbízatásukkal összefüggő – erőszakos cselekményekről azonban nincs tudomása az alapvető jogok biztosának.

Az alapvető jogok biztosa felkérte a közigazgatási és igazságügyi minisztert, hogy terjessze az országgyűlés elé a büntető törvénykönyv módosítását annak érdekében, hogy a nemzetiségi önkormányzatok tagjai fokozott büntetőjogi védelme az új Btk. hatálybalépése előtt is biztosítva legyen.