A szabályozás jogszabályi alapja ellentétes a jogállamiság elvével, az abból fakadó jogbiztonság, valamint a tisztességes eljárás követelményével, és a jogorvoslathoz való joggal az ombudsman szerint.

A szabályozásról, valamint az adóhatóság azon alapuló gyakorlatáról megállapítható, hogy az APEH olyan kötelezettségek ellenőrzésére kapott felhatalmazást, amelyek egyáltalán nem terhelik az ellenőrzés alá vont magánszemély adózót - áll a biztos közleményében. Hozzátette: az ellenőrzési felhatalmazás - és általa az adóhiány megállapításának lehetősége - valamint a bizonyítási kötelezettség megfordulása együttesen azt eredményezi, hogy az érintett magánszemélyek kénytelenek, de ugyanakkor gyakran képtelenek a valós helyzet bizonyítására.

Véleménye szerint az ilyen jellegű adóhatósági elvárás nem egyeztethető össze a jogbiztonság és a tisztességes eljárás követelményével, ennek következtében nagy eséllyel megtörténhet, hogy meg nem szerzett, esetenként nem is létező, csak vélelmezett jövedelem is adóztatás alá kerül, ami nem egyeztethető össze az alkotmányossági követelményekkel, különösen a jogbiztonság elvével.

Szabó Máté kommünikéjében emlékeztetett arra, hogy 2009 januárjában kezdeményezte a pénzügyminiszternél és az APEH elnökénél a vagyonosodási vizsgálatok szabályozásának és adóhatósági gyakorlatának a felülvizsgálatát. A pénzügyminiszter és az APEH elnöke az ombudsmani kezdeményezésekkel - Szabó Máté közlése szerint - akkor nem értett egyet, indokaikkal nem tudott azonosulni.

Az ombudsman továbbra is fenntartja, hogy az adóhiány tényét és összegét az adóhatóságnak kell bizonyítania. Vagyonosodási vizsgálat esetén pedig - noha a bizonyítási teher megfordul - az adóhatóság feladata marad annak bizonyítása, hogy a becslés feltétele fennáll, tehát, hogy az adózó bevallott illetve adómentes jövedelmei nem fedezik a kiadásait. A jövedelmek és a kiadások összegszerűségét az adóhatóság köteles bizonyítani, a kiadásokról az adózó nem kötelezhető nyilatkozattételre - szögezte le Szabó Máté.