Szabó Máté a katasztrófavédelmet vizsgálja

Jelentősen nőtt az állampolgári jogok országgyűlési biztosához érkező panaszok száma: Szabó Máté hivatala 2010-ben csaknem 8 ezer panaszbeadványt kapott, ez több mint ezerrel meghaladja az előző évi panaszok számát. Az ombudsman erről szerdai évértékelő interjújában beszélt az MTI-nek, jelezve: 2011-ben is indít tematikus projekteket, ezek közül az egyik a katasztrófavédelmi rendszer áttekintése lesz.

Szabó Máté kiemelte: az árvíz és a vörösiszap-katasztrófa idején olyan krízisek jelentkeztek, amelyek próbára tették a katasztrófavédelem szervezeti és jogi keretrendszerét. Az országgyűlési biztos vizsgálni fogja, hogy milyen az új katasztrófavédelmi rendszer, kezdve az önkormányzatok szerepétől a pénzgyűjtési technikákig. Mint hozzátette, az iszapkatasztrófa kapcsán még csak egy panasz érkezett, de azt gondolja, hogy ezek száma hosszabb távon nőni fog.

Az idén is folytatódik a gyermekjogi projekt, az ombudsman most a gyerekekre és a felnőttekre vonatkozóan egyaránt a legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez való jog érvényesülésének problematikáját járja majd körül.

Szabó Máté tavalyi tematikus vizsgálatai közül az egyik legfontosabb a családon kívül nevelkedő gyerekek intézményi ellátásának áttekintése volt, amelynek nyomán az ombudsman komoly problémákra hívta fel a figyelmet. Az országgyűlési biztos azt mondta: a választások utáni új szociális és családügyi politika érzékeny az ilyen kérdésekre, ezt mutatja az is, hogy Réthelyi Miklós, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium vezetője több millió forinttal támogatta a gyermekjogi projektek működtetését.

Hozzátette, hogy a másik tematikus projektben a pénzügyi szolgáltatások és az azokhoz kapcsolódó állampolgári jogok érvényesülését vizsgálta, így például a válság által sújtott háztartások eladósodását, ennek ellentételezését. E területen az új kormányzatnak olyan kezdeményezései születtek, amelyek miatt ezt a kérdést levette a napirendjéről.

Közlése szerint ezeken túlmenően főleg adó- és vámügyekkel foglalkozott, összességében nézve súlyos visszásságokat tárt fel. Rámutatott arra, hogy sokszor nem tartják be a határidőket, megszegik az értesítési kötelességet és sok esetben nem megfelelően őrzik az adótitkot.

Szabó Máté a büntetés-végrehajtás (bv) problémáival is foglalkozott. Mint mondta, sikerült jól együttműködnie a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságával, amely odafigyel az ombudsmani kritikákra, azonban korlátozottak az anyagi keretei. Az országgyűlési biztos szerint a bv-intézményekben szükség lenne a túlzsúfoltság csökkentésére, a foglalkoztatás növelésére és a kulturális nevelésre. Emellett olyan mentálhigiénés szolgáltatást kellene biztosítani, amely kiszűri az agresszió forrásait. Ezzel szemben nagyon sok nevelői, pszichológusi állás nincs betöltve. Az ombudsman úgy látja, a bv másik "szégyenfoltja" a központi egészségügyi intézet, amely évtizedek óta megoldatlan helyzetben, elöregedett személyi állománnyal, nem megfelelő infrastruktúrával működik.

Egy másik fontos feladat annak vizsgálata, miként érvényesülnek az idős emberek jogai a biztonság, az anyagiak és a szociális ellátás területén. Az ombudsman szerint nem szabad az idős generációkat "leírni", mert nemcsak Magyarországon, hanem egész Európában is elöregszik a társadalom. Ezért nagyon fontosnak tartja az idős emberek bekapcsolását a társadalmi életbe, jogaik teljesebb és határozottabb biztosítását.
Szabó Máté súlyos jogsértésekkel is találkozott. Szerinte az egyik legjelentősebbet egy város önkormányzata követte el, amikor rendelettel megtiltotta a guberálást; az ombudsman emiatt az Alkotmánybírósághoz fordult. Hasonlóan jogsértő volt a szociális kártya bevezetése Monokon és Újkígyóson.

Az országgyűlési biztos emellett veszélyesnek tartja azt a szigorítási logikát, amelyet az új büntetőpolitika követ, így például a kiskorúak azonnali őrizetbe vételét kis értékű lopás esetén. Mint mondta, nem hiszi, hogy az elzárás általában jóra vezetne, ráadásul teljesen ellentétben áll a gyermekjogi egyezménnyel.

Arra a kérdésre, hogy mennyire tartja megfelelően biztosítottnak az állampolgári jogokat az országban, azt válaszolta: vannak bizonyos szerkezeti problémák, amelyeket húsz évvel a rendszerváltás után sem sikerült megoldani. Sokféle jogvédő szervezet jött létre, de szükség lenne ezek koordinálására. Hozzátette: azt sem tudni, hogy milyen típusú jogsértések és milyen gyakorisággal vannak jelen az országban, az emberi jogi jogsértésekről senki sem alakít ki koordinált jelentést. Emellett az ombudsman szerint létre kellene hozni egy regionális, jogtanácsadó és állampolgári jogokat segítő hálózatot.

Szabó Máté azt is elmondta: változó, hogy a döntéshozók mennyire veszik figyelembe az iránymutatásait. Kiemelten szólt a nemzeti erőforrás miniszteréről bizonyos szociális, így gyermekjogvédelmi területeket illetően, ugyanakkor a Belügyminisztérium esetében - mint mondta - ez a gyerekvédelmi terület nem kap megfelelően hangot.

Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.