Magyarországon nagyon sok háztartás, állampolgár a válság vesztese, a társadalomban ők vannak többségben - mondta Szabó Máté az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala (AJBH) által rendezett "A válság vesztesei a paragrafusok fogságában" című projekt keretében a hulladékgazdálkodás irányairól rendezett műhelybeszélgetés szünetében tartott sajtótájékoztatón.

Az év végén záruló projekt keretében több témában vizsgálják, hogy a jog intézményei mennyiben segítik, vagy gátolják a válságra adott állampolgári reakciókat, különös tekintettel a rászoruló csoportok érintettségére.

A települési hulladékgazdálkodás irányaival kapcsolatban a műhelybeszélgetésen elhangzottak alapján Szabó Máté ismertette: a parlament előtt lévő, a hulladékgazdálkodásról szóló törvény esetében sem készült hatástanulmány, holott gazdasági és társadalmi hatását tekintve jelentős jogszabályról van szó.

Jelenleg a szolgáltatók adatai alapján a hulladékszállítási díj 20 százalékát kintlévőségként tartják nyilván, amelyet mintegy félmillió ember nem, vagy nem megfelelő ütemezésben fizet.

A hulladékszállítási díj megállapításával kapcsolatban követelményként fogalmazta meg Szabó Máté, hogy az legyen differenciált, igazodjon a települések, a különböző fogyasztási struktúrában élők igényeihez, ösztönözzön a keletkezett hulladék háztartási felhasználására, újrahasznosítására. A szolgáltatás díja legyen átlátható, a környezetvédelmi költséggel, a fogyasztási szerkezettel arányos, és tartalmazzon önrészt - tette hozzá.

Az ombudsman megjegyezte: a vizsgálataikból kitűnik, hogy a kis- és a nagytelepüléseken a hulladékkezelésben eltérő helyzetek vannak. Például a kistelepüléseken olyan kis- és középvállalkozó magánszolgáltatók működnek, amelyek nem rendelkeznek megfelelő technológiával, személyzettel arra, hogy a hulladékgazdálkodásban jelentkező sokféle igényt kielégítsék. A nagyvárosban szolgáltatók többnyire ki tudják elégíteni ezeket az igényeket, és tudnak differenciálni.

Szabó Máté szerint a zöld szempontok érvényesülése gyakran hátrányt szenved a közgazdasági, technológiai szempontokkal szemben. A civilek úgy látják, hogy a hulladékgazdálkodási koncepcióban a szemléletformálás, a prevenció, a hulladéktermelés csökkentése nem kap elegendő hangsúlyt, inkább a reaktív jelleg érvényesül, azaz a létrejövő hulladék megfelelő technológiával, racionalitással történő eltakarítása szerepel.

A civilek megfogalmazták, hogy a hulladékgazdálkodásban kis hangsúlyt kap az állampolgárok közösségi részvétele, szerintük a jelenlegi zöldhálózatokra lehetne építeni a hulladékgazdálkodásban is - mondta Szabó Máté.