Embertelenek és megalázók a körülmények a szolnoki és a pécsi börtönben: Szolnokon nincs ajtaja a mellékhelyiségeknek, és hemzsegnek a csótányok, Pécsett pedig zsúfoltak a zárkák – állapította meg Szabó Máté ombudsman.

Az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala csütörtöki közleményében kifejtették, a szolnoki börtön egy fogvatartottja panaszolta az ombudsmannak, hogy a zárkában lévő WC-nek nincs ajtaja, hemzsegnek a csótányok, még a reggelire kapott kenyerébe is belemásznak.

A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Főügyészség megállapította, hogy a szolnoki intézetben nem elegendő az évi két rovarirtás és csótánycsapdák kihelyezése, ezért a rovarirtás gyakoribb elvégzését írta elő – közölték. Emlékeztettek, a börtön parancsnoka kártevőcsapdákat vásárolt, és engedélyezte, hogy a fogvatartottak is vehessenek ilyeneket. Ez utóbbi intézkedéssel kapcsolatban Szabó Máté arra hívta fel a figyelmet, hogy a jogszabály értelmében az intézetnek kell gondoskodnia a kártevők elleni védekezésről, az irtás költségeit pedig még részben sem háríthatta volna át a fogvatartottakra. Az ombudsman már több intézet vizsgálatakor kifejtette, hogy az egészséges környezethez, valamint az emberi méltósághoz való jogot veszélyezteti, ha csak függönnyel, nem pedig fallal választják le a zárkákban a mellékhelyiségeket.

Szolnokon és a pécsi börtönben is problémát jelent a zsúfoltság és létszámhiány – mutattak rá az ombudsmani közleményben. Úgy fogalmaztak, a nagy létszámú, kis alapterületű zárkákban óhatatlanul előfordulnak konfliktusok, a bezártság önmagában is frusztrációt okoz, feszültségeket kelt.

Ráadásul a fogvatartottak létszámához képest kevés a nevelő, ami általában nem teszi lehetővé, hogy egyénileg is foglalkozzanak a fogvatartottakkal – vélekedtek. Kiemelték, a nevelők túlterheltsége felveti a személyi állomány emberi méltósághoz való jogának közvetlen veszélyeztetettségét, és ezáltal közvetve veszélybe kerülhet a fogvatartottak jogainak megfelelő érvényesülése, a velük való emberséges bánásmód is.

Kitértek arra is, hogy a pécsi büntetés-végrehajtási intézetben háromemeletes ágyon, zsúfolt zárkában is élnek, viszont kevés a személyzet. Az ombudsman szerint az elítéltek ilyen elhelyezése embertelen, megalázó bánásmódot, illetve büntetést jelent. A bővítésre vannak ugyan kész tervek, de nincs pénz, mert a 11 új zárka kialakítására szánt összeget az országos parancsnokság zárolta – áll a közleményben.

Az alapvető jogok biztosa megállapításait elküldte a büntetés-végrehajtás országos parancsnokának, és felkérte, vizsgáltassa meg, hogyan lennének felszabadíthatók, előteremthetők a nevelői státuszok számának emeléséhez, a fejlesztésekhez, illetve a kártevőirtáshoz szükséges pénzkeretek.