Az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala az Országos Sajtószolgálathoz eljuttatott közleményében azt írja: Szabó Máté megállapította, hogy a trafikok koncessziós jogának elnyerésére kiírt pályázat és pályázati eljárás több szempontból sértette a tisztességes eljáráshoz való jogot. A pályázati eljárásban nem volt kellően egyértelmű és világos az üzleti terv értékelési szempontrendszere. Ez így alkalmas lehetett arra, hogy az egyes pályázatokról való döntéseket ne világos, és mindenki számára egyértelmű alapon hozzák meg.

A pályázati eljárás ideje alatt bekövetkezett jelentős jogszabályi változás - amely a forgalmazható termékek körét kibővítette - a pályázati határidő módosításával nagymértékű bizonytalanságot és kiszámíthatatlanságot eredményezett mind a pályázók számára, mind pedig a pályázatot éppen a forgalmazható termékek eredetileg igen szűk köre miatt be nem nyújtó személyek esetében, akik így nem hozhattak megalapozott döntést.

Az ombudsman a visszásságok felszámolására több garanciális biztosítékot és differenciáltabb jogszabályi háttér kialakítását javasolja. Az alapvető jogok biztosa felkérte a nemzeti fejlesztési minisztert, tegye meg a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy a jövőben a pályázati kiírásokban pontosan határozzák meg a bírálati szempontokat és az azokra adható pontszámokat.

Kérte, fokozottan ügyeljenek arra, hogy a pályázat benyújtásának határidejét közvetlenül megelőzően, valamint a pályázati határidő letelte és a beérkezett pályázatok elbírálása között a jogszabályi környezetet csak különösen indokolt esetben és kizárólag akkor változtassák meg, ha azzal egyidejűleg a pályázat benyújtásának határidejét utólag megfelelően módosítják, azaz az ésszerű mértékben meghosszabbítják.

Szabó Máté a jelentésében hangsúlyozta, hogy a dohánytermékek kiskereskedelmének állami monopóliumba vétele megfelel az alapjogkorlátozás Alkotmánybíróság által alkalmazott kritériumainak. A fiatalkorúak védelme a dohányzás egészségi ártalmai ellen ugyanis olyan alkotmányos érdeknek tekinthető, amely szükségessé teheti a tulajdonjog korlátozását. Az Alkotmánybíróság több esetben is kimondta, hogy a vállalkozáshoz való jog nem abszolút, nem korlátozhatatlan. Meghatározott vállalkozás gyakorlásához senkinek sincsen alanyi joga, ha az mások alapjogait súlyosan és aránytalanul sérti. Ezért az ombudsman nem tartotta indokoltnak, hogy a trafikpályázat ügyében az Alkotmánybírósághoz forduljon.

A pályázati eljárással kapcsolatban az ombudsman megállapította azt is, hogy nem sérti az Alaptörvény rendelkezéseit a pályázatnak azon része sem, ami a dohánytermék-kiskereskedelemre kiírt koncessziós pályázatok elbírálásával szemben kizárja a jogorvoslat lehetőségét.

Szabó Máté jelentése szerint az állam köteles biztosítani a gyermekek megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődését. Ezt figyelembe véve az sem tekinthető aránytalan korlátozásnak, hogy a gyermekek egyáltalán nem mehetnek be a dohányboltokba. Az ombudsman jelentésében arra is felhívta a figyelmet, hogy a gyermeket megillető, megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéshez való jog a szülők önkorlátozását is megköveteli, azaz, hogy a szülő a gyermek jelenlétében ne menjen be a trafikba, különösen úgy nem, hogy közben a gyermeket az üzlethelyiségen kívül hagyja.