Szabálytalan volt az Erzsébet-téri oszlatás
Szabó Máté csütörtökön tájékoztatta az MTI-t arról, hogy befejezte az Erzsébet téri rendezvény és oszlatás vizsgálatát, és több visszásságra hívta fel a figyelmet, amelyek kiküszöbölése érdekében az Országgyűléshez és az országos rendőrfőkapitányhoz fordult.
A közlemény szerint Szabó Máté megállapította, hogy a rendezvény feloszlatása során elhangzott felszólítások nem jelölték meg a feloszlatás indokát, ez pedig "a békés gyülekezéshez való joggal összefüggő visszásságot okozott". A biztos arra is rámutatott, hogy "a különféle célú közterület-használat szabályai nincsenek összhangban, továbbá hiányosak, ez pedig ugyancsak visszásságokat okozott a vizsgált rendezvény rendőri kezelésében".
Az ombudsman kifejtette, hogy a véleménynyilvánítási szabadság által védett körbe tartozott a vélemény kifejezése különböző léggömbökkel, valamint a szórólapokkal, az előállítást önmagában ezeknek a tárgyaknak a birtoklása nem alapozta meg, ami a szabad véleménynyilvánításhoz való joggal, egyúttal pedig a személyes szabadsághoz való joggal összefüggő visszásságokat okozott.
A biztos kitért arra is, hogy "egy bírósági ítéletben foglalt akár elvi jelentőségű megállapítások nem szolgálhatnak közvetlenül egy rendőrségi intézkedés közvetlen jogalapjává, mert a rendőrségnek a gyülekezéssel kapcsolatosan saját önálló értelmezést kell adnia".
Mint írta, "a rendőrségnek itt összhatásában kell vizsgálnia azt, hogy a gyülekezési törvény hatálya alá tartozó rendezvényen résztvevő személyek magatartása sérti-e mások jogát és szabadságát, és az okozott jogsérelem - az arányosság elvének megfelelően - milyen intézkedést igényel". Önmagában az sem dönthető el, hogy bármilyen öltözet viselése, egy adott tartalommal megtartott szónoklat megvalósította-e a garázdaság szabálysértését az adott rendezvényen - fűzte hozzá.
Az előállításokról készült dokumentumokat átvizsgálva a biztos megállapította, hogy "a személyes szabadságot korlátozó kényszerintézkedések, illetve az ezekkel összefüggő rendőri eljárások dokumentációjában komoly hiányosságok tapasztalhatók". Az ombudsman tapasztalata szerint sokszor nem kérdezték meg a rendőrök az előállítottaktól, hogy kérik-e hozzátartozójuk vagy védőjük értesítését.
Szabó Máté szerint "kérdéses" volt azon személyek előállítása, akiket aztán mégsem hallgattak meg a rendőrök. A biztos a kábelkötegelővel történő bilincseléssel kapcsolatban rámutatott: ha nem biztosítottak azok az eszközök, amelyek a "műanyagbilincs" gyors oldását lehetővé teszik, az sérülés veszélyével járhat, így pedig akár az élethez és testi épséghez való jog is sérülhet. A biztos a helyszíni tapasztalatok, több száz oldal okirat, 16 DVD, számtalan fénykép, valamint közel 30 panasz alapján folytatta le vizsgálatát - áll a közleményben.
A Jobbik az MTI-hez eljuttatott csütörtöki közleményében azt tudatta, egyetértenek Szabó Máté jelentésével, s lemondásra szólítják fel az országos rendőrfőkapitányt és Tóth Gábor budapesti főkapitányt. A párt továbbá arra is felszólította a rendőrséget, hogy kezdjen tárgyalásokat a "sérelmet szenvedett emberek" kártalanításáról.
Az Országos Rendőr-főkapitányságon az MTI megkeresésére csütörtökön azt közölték, a jelentés tanulmányozása után a jogszabályban előírt határidőn belül reagálnak majd.
A Fővárosi Ítélőtábla július 2-án döntött arról jogerősen, hogy feloszlatja a Magyar Gárdát, az egyesületet és a mozgalmat egyaránt. Ez ellen tiltakozva gyűltek össze július 4-én, szombaton a fővárosban a Magyar Gárda tagjai és szimpatizánsai az Erzsébet téren.