Szabadság tér: ülősztrájkkal az építkezés ellen
A tiltakozók békésen kávéznak az építési területen belül - Földi Imre / Fotó |
A Szabadság téren polgári engedetlenségbe ment át a megszállási emlékmű ellen folyó tiltakozás. A demonstrálók kisebb csoportja fél hat körül jelent meg a téren, hogy elfoglalja a munkaterületet, még mielőtt újra felhúzzák az épülő emlékmű körül a kordont.
Tíz aktivista ezek után helyet foglalt az építkezés területén. A résztvevők egyike, Magyar Fruzsina munkatársunk kérdésére tiltakozásukról azt mondta: itt náci emlékmű nem épül. Elmondása szerint rendőri felszólításra sem mozdulnak a helyszínről, ha pedig vinni akarnák őket, megpróbálnak majd egymásba kapaszkodni. Erre azonban az akció kezdetét követően nem volt szükség, senki sem akadályozta az aktivistákat a terület elfoglalásában, és egyelőre távozásra bírni sem próbálták őket.
A munkának elvileg 6-kor kellett volna kezdődnie. Annyi már biztos, hogy ez nem történt meg. A munkások a közelben várakoztak, és elég tanácstalannak tűntek. Nem nyilatkoztak, csak annyit mondtak: nem tudják, mi lesz.
Helyszínen lévő tudósítónk nem sokkal dél előtt azt jelentette: munkásokat már nem lehet látni a környéken, a demonstrálók pedig abban bíznak, hogy a vasárnapi Élet menetére tekintettel a hétvégén nem történik semmi olyan, ami tovább borzolná a kedélyeket. Ettől függetlenül tartanak attól, hogy esetleg hétvégén mégis tovább folytatódik az építkezés. Mint mondták: arra törekszenek, azért ülnek ott, hogy a kordon semmiképpen se álljon, annak hiányában ugyanis nem lehet építkezni.
Azt egyébként már korábban sejteni lehetett, hogy valami hasonló következik, és a Szabadság téren fél 6-kor már szép számban megjelent sajtómunkásokat és rendőröket nyilván nem érte váratlanul az akció.
Az esténként tartott, kordonbontással végződő demonstrációkat a szervezők bejelentették a rendőrségen. A hét elején azonban már olyan szórólapokat osztottak, amelyek a polgári engedetlenség fogalmáról, lehetséges jogi következményeiről adtak tájékoztatást.
„Polgári engedetlenségnek nevezzük, ha egy ember vagy csoport szándékosan azért követ el törvénysértést, hogy igazságtalan, méltánytalan, alapjogsértő szabályozásra vagy hatósági gyakorlatra hívja fel a közfigyelmet. Ilyen tettre akkor kerül sor, ha nincs más eszköz az elfogadhatatlan helyzet megváltoztatására” – egyebek mellett ez állt a szórólapon. A szöveg így végződött: „Mindenki csak saját felelősségére vállalhatja”.