A kormány ugyanis suttyomban több mint hétmilliárd forintot juttat az egyházi iskolák és a nemzetiségi iskolák fenntartóinak, azaz a „bevett egyházaknak” és a nemzetiségi önkormányzatoknak. Két jogcímen érkezik e pénz: az egyházak és a nemzetiségi önkormányzatok által fenntartott köznevelési intézmények működésének támogatására negyvenezer forintot adnak gyermekenként, illetve egy nyolcezer forintos kiegészítő támogatás ugyanezen fenntartóknak, szintén gyermekenként. Minderre Szüdi János jogász, közoktatási szakértő hívta fel a figyelmünket, hozzátéve: amire a kormány akarja, arra van pénz. Vannak más furcsaságok is a módosítóban.

– A köznevelési törvény egyértelműen fogalmaz: a költségvetési hozzájárulás fedezi a nevelési-oktatási intézmény és a pedagógiai szakszolgálat ellátásához szükséges pedagógusok, illetve az oktatási munkát segítők bérét, járulékait.

Ehhez képest a költségvetési törvény módosítójában a hatályban lévő köznevelési törvény ellenére az olvasható, hogy a nem állami intézményekben foglalkoztatottak után nem fizeti ki a béreket és járulékokat az állam, hanem csupán átlagbéralapú támogatást ad – mutat rá a totális jogi nonszenszre Szüdi. Ez azzal jár, hogy az év hátralévő három hónapjára átlagösszeget utalnak a nem állami iskoláknak, amelyből csak akkor tud kijönni az intézmény, ha az oktatógárda életkora átlagos eloszlású.

Vagyis ha túl sok az idősebb kolléga, akinek magasabb a bére, komoly gond lehet az érintett iskolában. Az alapítványi iskolák – mivel nem részesülnek a hétmilliárdos működési és kiegészítő támogatásból – tandíjat szednek, vagy ha sok halmozottan hátrányos helyzetű gyereket oktatnak, akiknek a családjától nem tudnak tandíjat szedni, akkor lassan kivéreznek.