Stresszesek a magyar munkahelyek
Az Európai Munkavédelmi Ügynökség (EU-OSHA) Egészséges munkahelyek - Kezeljük a stresszt! elnevezésű kampányával hívták fel a szakemberek a figyelmet az április 28-i nemzetközi munkavédelmi világnap előtt a munkahelyi stresszre és az ennek csökkentését célzó európai kampányra. Magyarországon is tudatosítani kell, hogy azokon a munkahelyeken, amelyeken nem feszülnek szét a dolgozók "az idegtől", eredményesebb a termelés.
A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint Magyarországon 2014-ben több mint 21,5 millió volt a keresőképtelen napok száma (ennek közel fele a stressz miatt esett ki), de az is aggasztó, hogy ezzel párhuzamosan több mint 19 ezer, 3 napot meghaladó munkaképtelenséget okozó balesetet jelentettek be a hatóságokhoz az elmúlt évben. - A felmérések szerint a munkahelyi stressz a hazai munkavállalók egynegyedét érinti, minden második válaszadó úgy fogalmazott, hogy jelen van a stressz a munkahelyén - mondta a budapesti Marriott Szállóban megtartott sajtótájékoztatón Modori László, a Nemzetgazdasági Minisztérium munkaerőpiacért felelős helyettes államtitkára, és hozzátette, jelenleg az európai lakosság negyedét érintő lelki-egészségi zavarok 240 milliárd eurós kiesést okoznak, és az előrejelzések szerint a depresszió lesz a második leggyakoribb betegség az elöregedő kontinensen.
Nesztinger Péter, az NGM munkafelügyeleti főosztályvezetője arról beszélt, hogy az elmúlt években a gazdaság fellendült, az ipari termelés fokozódott, és a munkabalesetek száma ugyan a negyedére csökkent (tavaly 78 halálos baleset volt), az új foglalkoztatási formák miatt azonban nő a pszichoszociális kockázat, mert a munkavállalók az erős versenyben sokszor elvállalnak olyan munkát is, amely nem felel meg az elvárásaiknak. Balogh Katalin, az európai kampány magyar vezetője azt hangsúlyozta, hogy a stressz fő oka a munkahelyeken a gyakori átszervezés és a bizonytalan foglalkoztatási helyzet, de belejátszik a lélekölő helyzet kialakulásába az időhiány, a személyi konfliktusok létrejötte, a zaklatás, a rossz kommunikáció és a támogatás hiánya is.
Az EU-OSHA minden évben odaítéli a Helyes Gyakorlat Díjat, amelyet azok a foglalkoztatók kapnak, akik kreatívan lépnek fel a munkahelyi stressz ellen - a magyar pályázókról eléggé keveset lehet tudni. Szó volt még a rögtönzött konferencián a vércse típusú vezetőről, aki késve "röpül be" a munkahelyére, a rikácsolásával zűrzavart idéz elő, nem tiszteli a csapatjátékot, nem alkalmazza a közös étkezés módszerét, és a karácsonyi jutalommal le szeretné letudni szociális teendőit. Szaporodnak az e-mailen utasításokat osztogató főnökök, a cégvezetők nem hisznek a bizalomerősítő akciókban, Ahol gyakori a kilépés, ott gyanakodni lehet arra, hogy erősödik a stressz, ennek jele a kedvetlenség, a kielégületlenség és a munkatársak kiégése, drog- vagy alkoholfogyasztása is. Stressz hatására megszaporodnak a presztízsviták, káros lehet a kommunikáció és a rendszeres dicséret hiánya, de a rosszindulatú pletyka is. A túlzott óvatosság passzivitáshoz vezet, ha gépies a munka, elkopik a motiváció, ez tévedésekhez, balesetekhez vezet. Jobb munkaszervezéssel, konfliktuskezelő tréningekkel, a nyitott és őszinte légkör megteremtésével, közös programokkal lehet csökkenteni a szervezetben a stressz-szintet, ami a hatékonyság növekedését eredményezheti.
A stressz leküzdése a vezetőség feladata, de a munkavállalóknak is részt kell benne venniük. Egyáltalán nem igaz, olvasható az EU-OSHA kampányismertetőjében, hogy vezetőnek születni kell, a többi képességhez hasonlóan a jó vezetés, illetve az emberek kezelése is megtanulható és fejleszthető.